Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 259 - 260 - 261 - 262

1937, június 2-iki közgyűlés. 262. szám. 189 53. §. Fegyelmi vizsgálati jegyzőkönyv és a vizsgálat folyamata. 1. A fegyelmi vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a hely és az idő megjelölését, ahol és amikor az felvétetett, vagy folytattatott; b) a tárgyat, vagyis annak megjelölését, hogy ki ellen, mi okból, kinek és mily számú rendelete alapján tartatik a vizsgálat; c) a kihallgatások és megállapítások menetét és tartalmát; d) minden közreműködő megnevezését s azok névaláírását. 2. A vizsgálóbiztos gondoskodni köteles arról, hogy úgy a vád, mint a védelem támogatására szolgáló tények és vallomások egyaránt megállapíttassanak és jegyzőkönyvbe vétessenek. 3. Evégből a terhelt, valamint minden alkalmazott vagy szakértő, akitől a tényállás kiderítése iránt felvilágosítás várható, esetleg ismételve is kihallgatható. Azok a kihallgatottak, kiknek vallomása lényeges körülményekre nézve eltérő, szembesítendők. Okiratok, jegyzetek és egyéb tárgyak megtekintendők s felvilágosítások és nyilatkozatok lehetőleg olyan személyektől is beszerzendők, akik a szolgálati köteléken kívül állanak, de az ügyre vonatkozó tényadatokról tudomással bírhatnak. A 4. vizsgálati jegyzőkönyvből ki kell tűnnie annak, hogy az eljárás alakiságai megtartattak. 5. A vallomások, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges feleletek tartalma lehetőleg szószerint s a kihallgatottak saját szavaival veendő jegyzőkönyvbe. 6. A kihallgatás megtörténte után a jegyzőkönyvbe foglaltak — hacsak azok sajátkezűleg nem Írattak — a vallomást tevő előtt felolvasandók, illetőleg megmagyarázandók és pedig olyan nyelven, amelyet megért. Ennek megtörténtét és a felvett vallomás helybenhagyását a jegyzőkönyvben igazolni kell. 7. A beszerzett adatok és a felvett tanúvallomások s ténymegállapítások, vagy ezeknek egy része — megcáfolás, észrevételek vagy megnyugtatás végett — a panasztevővel közölhetők, a terhelttel mindezek egész terjedelmükben közlendők. Ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben a terheltnek kifejezetten el kell ismernie. Terheltnek a tényállás kiderítésére és a bizonyítékok kiegészítésére nézve felhozott érdemleges észrevételei és indokolt előterjesztései esetén a vizsgálat* folytatandó mindaddig, míg az ügy teljesen felderítve nincsen. 8. Ha a vizsgálat folyama alatt oly jelenségek vagy adatok derülnének ki, melyek a vizsgálat alapjául szolgáló fegyelmi vétségen kívül más fegyelmi vétség fennforgására engednek következtetni, a vizsgálat — minden külön rendelet nélkül — ezekre is kiterjesztendő. 9. A jegyzőkönyv a vizsgálóbiztos által a végén, a kihallgatottak által azonban a vallomások után külön-külön és ha vallomásuk több ívre terjed, ívenként is aláírandó, esetleg az illetők kézjegyével ellátandó. Utóbbi esetben a nevet a jegyzőkönyvvezető írja alá s ennek megtörténtét, nyomban a kézjegy alatt, saját nevének aláírásával igazolja. 10. Az aláírás vagy kézjegy esetleges elmaradásának oka a vallomás végén megemlítendő. 11. A jegyzőkönyvben vakarással semmit sem szabad változtatni. Ha törlés szüksége merül fel, az egyes szavakat akként kell törölni, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. A törlés megtörténtét, valamint egyes szavak közbeszúrását a jegyzőkönyvben meg kell említeni és ott a vallomástevővel alá kell iratni. 54. §. Eljárás a fegyelmi vizsgálat befejezése után. 1. A vizsgálat befejezése után a vizsgálóbiztos az ügyiratokat a vezérigazgatóhoz terjeszti fel. A vezérigazgató, a vizsgálat eredményéhez képest vagy megszünteti a fegyelmi eljárást és ebben az esetben, ha felfüggesztés folytán a terhelt illetményei részben beszüntettettek, azok kiutalása iránt intézkedik, — esetleg rendbüntetést szab ki, — vagy pedig az ügy letárgyalása végett, az iratok áttétele kapcsán, a fegyelmi bíróság elnökénél vádiratot nyújt be és egyúttal a vád képviselőjét kirendeli.