Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 259 - 260 - 261 - 262

[937

. június 2-iki k

özgyűlés. 262. szám. 187 2. A szabályszerű fegyelmi eljárásra tartozó ügyek elintézésére a munkaadó Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság kebelében fennálló elsőfokú és külön fegyelmi bíróságok illetékesek. 3. Az elsőfokú és a külön fegyelmi bíróságnak autobuszüzemi alkalmazottak ügyeiben határozó tanácsát úgy kell megalakítani, hogy annak választott tagjai autobuszüzemi alkalmazottak legyenek. Ebből a célból az üzemi alkalmazottak öt választócsoportban (47. §.) 2 rendes és 2 póttagot és pedig az elsőfokú fegyelmi bíróságba összesen 8 rendes és pót-, a külön fegyelmi bíróságba pedig 2 rendes és 2 póttagot választanak. 4. Ha az alkalmazottak az igazgatóság által közhírré teendő határidőig a fegyelmi bíróság választandó tagjait meg nem választanák, a fegyelmi bíróságot az igazgatóság kinevezés útján egészíti ki. 47. §. Választócsoportok. 1. Az igazgatóság a fegyelmi bíróságok választás útján kijelölendő rendesés póttagjainak megválasztása szempontjából, az állandó alkalmazottakat a következő választócsoportokba sorozza: I. »A« fizetési táblázatba tartozó alkalmazottak. II. Segédtisztek. III. Forgalmi alkalmazottak a B. fizetési táblázat X. és XI. fizetési csoportjába tartozók kivételével. IV. Egyéb alkalmazottak a B. fizetési táblázat X. és XI. fizetési csoportjába tartozók kivételével. V. A B. fizetési táblázat X. és XI. fizetési csoportjába tartozó alkalmazottak. 2. Az I—

IV. csoportok a maguk köréből az elsőfokú, az V. csoport a külön fegyelmi bíróságba külön-külön választanak 2—2 rendes és 2—2 póttagot. 48. §. Eljárási szabályok. A fegyelmi bíróság tagjaira, a fegyelmi bíróságok tanácsaira, a fegyelmi bírósági tagok megválasztására és a fegyelmi bíráskodásra vonatkozó rendelkezéseket a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság szolgálati szabályzata tartalmazza. Ezeket a rendelkezéseket az üzemi alkalmazottakra értelemszerűen alkalmazni kell. (Lásd 1. sz. mellékletet.) 49. §. Fegyelmi eljárás megindítása. 1. A fegyelmi eljárás megindítására jogosultak: a) az igazgatóság, valamint a vezérigazgató vagy helyettese, az üzem bármelyik alkalmazottja ellen; , . . •' „ • b) az igazgatósági ág vezetője, a helyettese es a szakosztályvezetők kivételével, az alájarendelt minden más alkalmazott ellen; ,..,,, c) a szakosztályvezető, vagy önálló telep (műhely) vezetője — tisztviselők kivételével — az alája tartozó minden más alkalmazott ellen. 2 A fegyelmi eljárás megindításáról az azt elrendelő felsőbbség az alkalmazottat, a terhére rótt vétség közlése és amennyiben vizsgálat rendeltetett el, a vizsgálóbiztos megnevezése mellett, írásban értesíteni tartozik. 3 A fegyelmi vizsgálat mellőzhető, ha a tényállást bírói vizsgálat, vagy valamely szolgálati főnökségnek jegyzőkönyvileg foganatosított szakvizsgálata már előzőleg kiderítette Ilyen esetben a fegyelmi bíróság elnökénél vádiratot kell benyújtani, amelyhez a tényállásra vonatkozó jegyzőkönyvek vagy bírói határozatok melléklendők.