Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 259 - 260 - 261 - 262

1937. június 2-iki közgyűlés. 262. szám. 183 a B) fizetési táblázatba tartozó alklamazottaknál: e) az I. és II. fizetési csoportba tartozó segédtiszteknek 3 hétre, /) a III. és IV. fizetési csoportba tartozó segédtiszteknek 2 hétre, g) egyéb alkalmazottaknak a 20-ik évet meghaladó szolgálat után 14 napra, 10—12 szolgálati évig 10 napra, 3—10 szolgálati évig 8 napra. 2. Kivételes és indokolt esetekben az illetékes igazgatási ág vezetője olyan alkalmazottnak is engedélyezhet legfeljebb egyheti időtartamra fizetéses szabadságot, aki még nem áll három év óta az üzem szolgálatában. 3. A rendes szabadság idejét a szolgálati érdek figyelembevételével az igazgatási ág vezetőjének jóváhagyásával a szakosztályvezető, a szakosztályvezetőkét az igazgatási ág vezetője, ezekét pedig a vezérigazgató állapítja meg. 4. Halaszthatatlan esetekben állandó alkalmazottaknak 7 napnál, ideiglenes alkalmazottaknak pedig 3 napnál nem hosszabb időre, rendkívüli fizetéses szabadságot a szakosztályvezető, 14 napnál nem hosszabb rendkívüli szabadságot (fizetéssel csak az állandó alkalmazottnak) az illetékes igazgatási ág vezetője adhat. 5. 14 napnál hosszabb rendkívüli szabadság engedélyezése a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. 6. A rendkívüli fizetéses szabadságok időtartamát általában a szolgálati szabályzat által megállapított rendes szabadságidőkből le kell vonni. 7. A szabadságot csak a szolgálati ügyek szabályszerű átadása után szabad megkezdeni. Az illetékes felsőbbség a szabadság megszakítását fontos szolgálati érdekből bármikor elrendelheti. Az alkalmazott megszakított szabadságidejének hátralévő részét, amennyiben lehetséges, utóbb, de csak ugyanabban a naptári évben veheti igénybe. 8. Az 1. bekezdésben biztosított szabadságba a fegyvergyakorlaton és betegen töltött idő nem számítódik be, ellenben a betegség után üdülés céljára igénybevett távollét idejét a biztosított szabadságba be kell számítani. 9. Az állandó alkalmazottakat (3. §. 2.), valamint azokat az ideiglenes alkalmazottakat, kik a katonai szolgálatot közvetlenül megelőzőleg az üzemnél kifogástalanul szolgálaták, kérelmük folytán tényleges (nem hivatásos) katonai szolgálatuk szabályszerű idejére szabadságolni kell az illetmények beszüntetése mellett. Ha az alkalmazott a tényleges (nem hivatásos) katonai szolgálat letelte után 30 napon belül az üzemnél folytatólagos szolgálatra jelentkezik, őt a szolgálatba újból vissza kell helyezni. (L. a 61. §. 5. bekezdését is.) Az e címen szabadságolt alkalmazottakról nyilvántartást kell vezetni. 38. §. Politikai jogok. 1. Az alkalmazott törvényadta politikai jogait saját meggyőződése szerint szabadon gyakorolhatja. 2. Az alkalmazottat fölebbvalójának, vagy más alkalmazottnak nem szabad semmiféle módon sem befolyásolnia oly irányban, hogy valamely politikai párthoz csatlakozzék, annak körébe belépjen, ülésein résztvegyen, valamelyik jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, sem pedig megakadályozni abban, hogy politikai jogait gyakorolhassa. 3. Az alkalmazottat azért, mert politikai jogait a törvényes határok között bizonyos irányban gyakorolta, bárminemű hátránnyal sújtani tilos. 4. A munkahelyeken bárminő irányú és célú gyűlésnek, összejövetelnek vagy szónoklatnak tartása tilos. 39. §. Egyletek. 1 Az alkalmazottak körében bármilyen egyesületet és intézményt, a jótékonycélú szövetkezeteket sem véve ki, csak a m. kir. kelügyminiszter előzetes engedélyével szabad alapítani.