Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 259 - 260 - 261 - 262

1937. június 2-iki közgyűlés. 262. szám. • 2. Az alkalmazottak körében alakuló bármilyen egyesület alapszabályait az igazgatóság útján, annak véleményével ellátva, jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez kell felterjeszteni. 3. Az alkalmazottak nem lehetnek olyan egyesületek tagjai, amelyeknek törekvései haza- vagy nemzetellenesek, vagy az üzem felügyeleti hatóságának megítélése szerint az üzemi szolgálat érdekeivel össze nem egyeztethetők. IV. FEJEZET. Szolgálati vétségek. 40. §. Szolgálati vétség. Szolgálati vétséget követ el az alkalmazott: ha a törvényben, ezen szolgálati szabályzatban, az utasításokban, vagy a szolgálati rendeletekben megszabott szolgálati kötelességeit megszegi, vagy hanyagul teljesíti; ha akár a szolgálatban, akár a szolgálaton kívül bűncselekményt követ el; ha állásához nem méltó magaviseletet tanúsít; ha a fölebbvaló iránti köteles tiszteletet megsérti. 41. §. Rend- és fegyelmi büntetések. 1. Csekélyebb szolgálati vétség rendbüntetéssel, súlyosabb szolgálati vétség fegyelmi büntetéssel büntetendő. 2. Rendbüntetések: a) megintés; b) pénzbírság, mely az alkalmazott évi rendes illetményének (keresetének) 2%-át meg nem haladhatja. 3. Fegyelmi büntetések: a) feddés; b) pénzbírság, mely az alkalmazott évi rendes illetményénak (keresetének) 5%-át meg nem haladhatja; c) más szolgálati helyre való áthelyezés; á) a fegyelmi bírósági határozatban megjelölt más hivatali állásra való áthelyezés ; e) az előléptetésre jogosító várakozási időnek meghosszabbítása, mely egy évnél rövidebb és két évnél hosszabb nem lehet; f) elbocsátás a szolgálatból. 4. A büntetést a szolgálati vétség súlyához, a fennforgó súlyosbító vagy enyhítő körülményekhez képest, a szolgálati vétségek esetleges ismétlésének, az előidézett nagyobb vagy kisebb veszélynek, az okozott kár nagyságának, valamint az alkalmazott egész szolgálati magaviseletének figyelembevételével kell kiszabni. 5. A pénzbírságot az alkalmazott illetményeiből való levonás útján kell behajtani akkor is, ha az illetmények különben a végrehajtás alól ki vannak véve. Havonkinti levonás a havi kereset 10%-át meg nem haladhatja. Nem áll ez a korlátozás arra az esetre, ha az alkalmazás a határozat jogerőre emelkedése után megszűnik. 6. A pénzbírságok az üzem alkalmazottainak nyugdíj- vagy segélyalapja javára fordítandók. 7. Fegyelmi büntetésből történt áthelyezés esetén az ebből eredő költözködési és egyéb költségek megtérítését az alkalmazott nem igényelheti. 8. Az elbocsátás az összes illetmények, a szolgálati cím és a szolgálati viszonyból eredő minden egyéb jog elvesztését vonja maga után, ideértve az alkalmazottnak és hozzátartozóinak nyugdíjra, nyugbérre vagy végkielégítésre való igényeit is. 9. A fegyelmi bíróság elbocsátást megállapító határozatában különös méltánylást érdemlő okokból kimondhatja, hogy az elbocsátás a végellátási igény tekintetében az elbocsátásra ítéltnek hozzátartozóira nem jár az előbbi bekezdésben meg-