Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 259 - 260 - 261 - 262

1937. június 2-iki közgyűlés. 262. szám. 181 3. Az üzem alkalmazottainak az 1927: XXI. t.-c. VIII. fejezetének 69. §-a szerinti üzemi baleset és ugyanezen törvény 70. §-a alapján miniszteri rendelettel megállapított foglalkozási betegség esetére oly mérvű kártalanítást biztosít, mint amilyenre az 1927: XXI. t.-c. VIII. fejezet, illetve a később kiadott vagy még kiadandó hasonló tárgyú törvények és törvényes rendeletek alapján igénnyel bírnak, ha pedig ezen alkalmazottak az 1927: XXI. t.-c. VIII. fejezetének 69. §-a szerinti üzemi baleset, vagy ugyanezen törvény 70. §-a szerinti foglalkozási betegség folytán elhaláloznak; úgy az idézett törvény VIII. fejezetében felsorolt igényjogosult hozzátartozók részére az 1927: XXI. t.-c. VIII. fejezetében, illetve a később alkotott vagy alkotandó hasonló tárgyú törvényekben és rendeletekben előírt mérvű kártalanítást biztosít. 4. Ha az üzemi balesetet vagy foglalkozási betegséget szenvedett alkalmazottak, valamely az üzem hozzájárulásával fennálló vagy létesítendő és nyugellátást biztosító jóléti intézménynek (nyugdíjalap stb.) tagjai és ez intézménytől ellátást, illetve az üzemtől kegydíjat kapnak, úgy ezeknek, illetve elhalálozás esetén igényjogosult hozzátartozóiknak az 1927 : XXI. t.-c. VIII. fejezete, illetve az ezt kiegészítő és módosító törvények és törvényes rendeletek értelmében nyújtandó kártalanításba a folyósított végellátás, illetve kegydíj összegei betudandók. 5. fgy a kártalanítási követelés csak arra a különbözetre szorítkozhat, amely különbözettel az 1927 : XXI. t.-c. VIII. fejezetében felsorolt és az azt kiegészítő és módosító törvények és törvényes rendeletek értelmében megállapított kártalanítás, az üzemmel vagy az ő részéről létesített és létesítendő jóléti intézménnyel szemben fennálló nyugdíjellátási igényt és az üzem által netán folyósított kegydíjat is meghaladja. 6. Az üzem fentiekben részletezett kártalanítási kötelezettsége mindaddig nyugszik, amíg az üzem a baleseti sérültet a baleset idején volt munkakörénél nem alacsonyabb rendű munkakörben és volt munkakörének megfelelő mindenkori javadalmazásánál nem kisebb javadalmazással alkalmazza. 33. §. Az alkalmazott ellen elkövetett büntetendő cselekmények. Az alkalmazott, aki ellen szolgálatának gyakorlása közben, vagy szolgálati kötelezettségeire vonatkozólag bárki becsületsértést vagy más bűncselekményt követett el, erről felsőbbségének haladéktalanul jelentést tenni és ha magánindítványra üldözendő cselekményről van szó, írásban nyilatkozni köteles, hogy a bűnvádi eljárás megindítását kívánja-e? A felsőbbség, ha a cselekmény hivatalból üldözendő, vagy a sértett a bűnvádi eljárás megindítását kívánja, a kir. ügyészségnél a bűnvádi feljelentést megteszi és magánindítványra üldözendő cselekmény esetében a sértett fél írásba foglalt indítványát oda megküldi. 34. §. Mellékfoglalkozás. 1. Az alkalmazott, aki valamely mellékfoglalkozást kíván vállalni, köteles az igazgatóságnak erre vonatkozó engedélyét a mellékfoglalkozás megkezdése előtt előzetesen kieszközölni, mellékfoglalkozást tehát mindaddig, míg kérelme felett az igazgatóság nem határoz, nem vállalhat és nem kezdhet. 2 Az alkalmazottnak nem szabad felek részére a munkaadóhoz intézendő beadványokat díjazásért készíteni és feleket a munkaadóval szemben képviselni. 3 Az alkalmazott azt is köteles az igazgatóságnak bejelenteni, ha háznépének tagja kereskedelmi vagy iparüzletet kíván folytatni. Az igazgatóság az ily mellékfoglalkozást csak akkor tilthatja meg, ha az illető üzlet az alkalmazott hivatali állásának tekintélyével össze nem egyeztethető, vagy általa érdekeltségi viszony Keletkezik 4 Mellékfoglalkozásnak kell tekinteni, tehát az igazgatóságnak be kell jelenteni az alkalmazott által elvállalt különféle, akár díjazással járó, akár csak tiszteletbeli tisztségeket is Nem esnek azonban bejelentési kötelezettség alá a kormányhatosagilag ióváhaevott alapszabályokkal bíró önképzőköröknél, sportegyleteknél, dalárdáknál és társadalmi egyesületeknél viselt tiszteletbeli, díjazással nem járó tisztségek.