Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 259 - 260 - 261 - 262

1937. június 2-iki_közgyűlés. 262. szanr. 2. A munkakör kijelölésénél a fölebbvajó az alkalmazott képzettségét és szakismereteit figyelembe venni köteles, hacsak az illetőnek a vonatkozó munkakörben való alkalmazása a szolgálat érdekébe nem ütközik. 3. Az alkalmazottat szolgálati érdekből bármikor át lehet helyezni. Az ilyen áthelyezés esetén felmerülő szükséges költözködési költségeket az alkalmazott csak akkor igényelheti, ha az áthelyezés Budapestről vidékre, vagy vidékről Budapestre, vagy vidékről más vidékre történik. 4. Arra az alkalmazottra, aki az új munkakört vagy szolgálati helyet az erre kitűzött időn belül el nem foglalja, a 24. és 64. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 5. A szolgálati hely és beosztás megállapításánál, éppúgy, mint az áthelyezésnél, a szolgálat érdeke az irányadó. Emellett az alkalmazott érdekeire, különösen gyermekei iskoláztatásának megkönnyítésére is lehetőleg figyelem fordítandó. 6. Az üzemi alkalmazott — a fenti 2. és 3. bekezdésben foglaltak szem előtt tartásával — szolgálattételre, a munkaadó vasútvállalatához, ennek telepeire, munkahelyeire vagy segédüzemeihez, továbbá a munkaadó érdekkörébe tartozó más vállalathoz is beosztható. Ezen beosztás által üzemi alkalmazotti minőségén (3. §.) változás nem esik. , 7. Rendkívüli viszonyok (elemi események, sztrájk, mozgósítás stb.) esetén az üzem alkalmazottja az ezen viszonyok következtében szükségessé vált rendkívüli szolgálatra, a 2. bekezdés korlátozása nélkül kirendelhető. 8. Az alkalmazott szolgálati helye közelében tartozik lakni, ha a szolgálati érdek ezt megkívánja. Ha ott megfelelő lakást nem kaphatna, abban az esetben az alkalmazottól a távolabb eső, de könnyen megközelíthető helyen való lakhatásra az engedély — amely előzetesen kikérendő — csakis akkor tagadható meg, ha a szolgálat ezáltal nyilvánvaló kárt szenvedne. 9. Az alkalmazott a részére kijelölt természetbeni lakást elfogadni és ha a felsőbbség rendeli, azt záros határidő alatt kiüríteni és rendelkezésre bocsátani köteles. 24. §. A szolgálatból való távollét. 1. Az alkalmazott szolgálati főnökének vagy fölebbvalójának engedelme nélkül szolgálatát (szolgálati helyét) nem hagyhatja el és magát a szolgálatban más által nem helyettesíttetheti. 2. Az engedélyzeett idő túl elmaradni nem szabad. 3. Az alkalmazott a szolgálati idő letelte előtt való eltávozását szolgálati főnökének vagy fölebbvalójának előzetesen bejelenteni köteles akkor is, ha bírói, közigazgatási vagy katonai hatóság előtt kell megjelennie. 4. Engedelem nélküli, igazolatlan távollét idejére sem fizetés, sem más illetmény nem jár. 5. Előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság mindaddig, míg az alkalmazott ártatlansága ki nem derül, igazolatlan távollétnek tekintendő. Méltánylást érdemlő esetben a letartóztatott, illetve vizsgálati fogságban levő alkalmazottnak lakbére, eltartott családtagjai számára pedig illetményeinek megfelelő része kiutalható. 6. Ha az alkalmazott ellen engedelem nélküli távollét miatt eljárást tettek folyamatba, utólagos igazolásnak van helye, melynek elfogadása esetében távolmaradásáért őt joghátrány nem érheti. 7. Ha az alkalmazott a szolgálatban meg nem jelenhet, ezt szolgálati főnökének és ha a szolgálati főnöke így rendelkezett, közvetlen fölebbvalójának is, az ok megjelölése mellett azonnal bejelenteni köteles. 25. §. Megbetegedés. \. Az alkalmazott megbetegedését közvetlen fölebbvalójának haladéktalanul és ha a megbetegedés nem szolgálat közben következnék be, lehetőleg olyan időben köteles bejelenteni, hogy ez a közvetlen fölebbvalónak még a szolgálati idő kezdete