Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1936

3.3. 1936. március 4. rendkívüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 122 - 123 - 124 - 125 - 126 - 127 - 128 - 129 - 130

1936. március 4-iki rendkívüli közgyűlés. 130. szám. 59 A bérlemény átadásának elmulasztása. 29. §. (1) Ha a bérlő az első ízben esedékes bért kellő időben (18. §. (1) bekezdése) megfizette vagy a bérbeadónak kellően felajánlotta, a bérbeadó köteles az üres bér­leményt a bérlet tartamának első köznapján, más bérleményt pedig a kiköltözésre, illetőleg kiürítésre megállapított időben (55. §.) átadni. (2) Ha a bérbeadó a bérleményt a bérlőnek kellő időben nem adja át, a bérlő a bérlet tartamának kezdetétől számított 8 napon belül a bérbeadóhoz írásban intézett közlésével vagy a bérlemény átadását követelheti vagya bérlettől elállhat. Ha a bérlő egyik jogával sem élt, őt úgy kell tekinteni, mint aki a bérlettől elállott. A bérlő mindezekben az esetekben kárának megtérítését is követelheti. A bérlemény átadásának módja. 30. §. (1) A bérbeadó köteles a bérleményt és aimak felszereléseit használható, tiszta, féregmentes és bérleti rendeltetésüknek, valamint a közegészségügy követelményeinek megfelelő, külön kikötött kellékekre vonatkozó megállapodás esetében pedig ezenfelül a megállapodásnak megfelelő állapotban a bérlő használatába bocsátani. (2) Ha a bérbeadó az (1) bekezdésben említett kötelezettségének egyáltalában nem vagy nem kellő módon tesz eleget és ha a hiány külön kikötött kellékre vonatkozik, vagy külön (kikötött) kellékre vonatkozó megállapodás hiányában is, ha a hiány a bérlemény használatát kizárja vagy nagymértékben gátolja, a bérlő a) a beköltözés előtt a bérleti szerződéstől írásbeli nyilatkozattal elállhat és a bérbeadótól kárának megtérítését követelheti, b) a beköltözés után, amennyiben a bérbeadó a bérlő írásbeli felhívására sem tesz haladéktalanul.eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, a bérletet rögtöni hatállyal felmondhatja vagy a bérbeadó írásbeli értesítése mellett a hiány megszüntetéséről a bérbeadó veszélyére és költségére maga gondoskodhatik, továbbá mind a két esetben kárának megtérítését követelheti. (3) A használatot kizáró hiányok közé tartozik különösen az, hogy a bérbeadó a bérlemény használatára vonatkozó hatósági engedélyt nem szerezte meg, vagy a lakás céljára szolgáló bérlemény az egészségre ártalmas módon nedves vagy más okból egészségtelen, vagy a lakásban a bérlő beköltözése előtt három hónapon belül fertőző beteg volt és a hatósági fertőtlenítést elmulasztották, vagy a bérbeadó alapos indok nélkül megtagadja a beleegyezését boltkapuzat létesítéséhez vagy kirakat­szekrény alkalmazásához (22. §.), illetőleg cégtábla vagy címtábla elhelyezéséhez (23. §.). (4) A fogadó (szálló, penzió) ipar keretében szállás céljára bérbeadott olyan lakás bérletét, amely az (1) bekezdés rendelkezésének nem felel meg, a bérlő írásbeli elállási nyilatkozat vagy írásbeli előzetes felhívás nélkül is azonnal megszüntetheti. (5) Semmis az oly megállapodás, amely szerint a bérlőt a bérlemény használatát kizáró vagy nagymértékben gátló hiány miatt a rögtöni hatályú felmondás joga nem illeti meg. A bérlemény karbantartása. 31. §. (1) A bérbeadó köteles gondoskodni, hogy a bérlemény es annak felszerelesei, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségek es felszerelesek (25. §.) a bérlet egész tartama alatt rendeltetésszerűen használhatok maradjanak. (2) A bérbeadó köteles a bérlet egész tartama alatt előállott minden olyan hiányt, amely miatt a bérleményt vagy annak felszereléseit, valamint a lakók kozos hasznala­tára szolgáló helyiségeket és felszereléseket rendeltetésszerűen hasznain, nem lehet, a helyreállításra szükséges legrövidebb időn belül megszüntetni, kivéve, ha a hiányt a ffiSő ÍSS * Sznépéhez tartozó személy vagy alkalmazottja vagy vendege vagy a bérleményben az ő jogán tartózkodó személy akar szándékosan, akar gondatlanságból okozta.

Next

/
Thumbnails
Contents