Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1936

3.3. 1936. március 4. rendkívüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 122 - 123 - 124 - 125 - 126 - 127 - 128 - 129 - 130

1936. március 4-iki rendkívüli közgyűlés. 130. szám. 51 i (5) A házhaszonbérleti jogot alhaszonbérbe adni nem szabad. Az ily tárgyú szerződés semmis. (6) Ha a házhaszonbérlet tárgyában kötött szerződés bármely okból érvénytelen, a házhaszonbérlő részéről az egyes bérleményekre vonatkozóan kötött bérleti szerződést úgy kell tekinteni, mintha azt a házhaszonbérlő a házhaszonbérbeadó meghatalmazottjaként kötötte volna. (7) Ha az (1) bekezdés értelmében érvényesen kötött házhaszonbérleti szerződés bármely okból megszűnik, a házhaszonbérlő és a bérlő között fennálló bérleti jogviszonyban a házhaszonbérlő helyébe a házhaszonbérbeadó lép. Az albérlet. 6. §. (1) Albérlet oly szerződéssel létesül, amellyel a bérlő a bérlemény (1. §. (1) bekezdése) vagy egy része használatának az albérlő és háznépe részére való átengedésére, az albérlő pedig meghatározott pénzbeli vagy más ellenérték — albér — fizetésére kötelezi magát. (2) Arra a jogviszonyra, amely a bérbeadó (háztulajdonos, házhaszonbérlő) saját lakása egy részének vagy attól különálló, de közvetlen rendelkezése alá tartozó bútorozott szobának bérbeadásából keletkezik, ennek a szabályrendeletnek az albérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezései irányadók. (3) Az albérbeadáshoz — az ennek a §-nak (5) bekezdésében, valamint a 43. §. (6) bekezdésében említett esetek kivételével — a bérbeadó hozzájárulása szükséges. (4) Az egész bérlemény vagy a nem lakás céljára bérelt helyiség egy részének albérletbeadásához a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. (5) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is albérletbe adhatja a kizáróan lakás céljára bérelt helyiség egy részét, ha a bérbeadó az ellenkezőt a bérleti szerződés megkötésekor írásban nem kötötte ki. (6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéssel ellenkező megállapodás semmis. (7) A bérlemény használatára vonatkozó kötelezettségek tekintetében a bérbeadó irányában nem az albérlő, hanem a bérlő felelős. (8) Ha az albérlő oly cselekményt vagy mulasztást követ el, amely miatt a bérbeadó a bérlőnek, amennyiben azt ő követte volna el, felmondhatna, amiatt a bérbeadó a bérlőnek csak akkor mondhat fel, ha a bérlő a bérbeadónak a kifogásolt magatartás tudomásulvételétől számított 8 nap alatt írásban kifejezett kívánságára az albérletet e szabályrendelet rendelkezéseinek megfelelő legrövidebb idő alatt meg nem szünteti. Az albérlet megszüntetése nem érinti a bérlő esetleges kártérítési felelősségét. Amennyiben a bíróság az albérlő ellen a bérbeadó kívánságára gyakorolt felmondás érvényességét meg nem állapítja, a felmondást követelő bérbeadó a per költségeit a bérlőnek megtéríteni köteles. (9) A bérbeadónak a bérlővel szemben hatályos jognyilatkozatai és jogi cselekményei (felmondás stb.) az albérlőre is kihatnak, amennyiben természetüknél fogva nem kizáróan a bérlőre vonatkoznak. (10) A bérbeadónak az albérletet is érintő jognyilatkozatairól és jogi cselekményeiről a bérlő az albérlőt azonnal írásban értesíteni köteles. Ha a bérlő ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, az albérlőt emiatt érhető kárért felelős. (11) Jogosulatlan albérbeadás esetében a bérbeadó az albérlő beköltözését megakadályozhatja, ha pedig az albérlő már beköltözött, a bérbeadó az albérlő kiköltözését követelheti s ha az albérlő 3 napon belül nem költözik ki, a bérbeadó a bérletet rendkívüli felmondással megszüntetheti és a bérlőtől kárának megtérítését követelheti. (12) Az albérletbe adott helyiség további albérletbeadásához minden esetben a bérbeadó és a bérlő előzetes hozzájárulása szükséges. (13) A bérlő ágyrajárót csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával tarthat. (14) Amennyiben a szabályrendeletből más nem következik, bérlő alatt az albérlőt, bérlet alatt pedig az albérletet is érteni kell.