Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1936

3.3. 1936. március 4. rendkívüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 122 - 123 - 124 - 125 - 126 - 127 - 128 - 129 - 130

1936. március 4-iki rendkívüli közgyűlés. 130. s

zám. b) amellyel a felek a bérlet kezdetét, tartamát vagy megszűnését feltételtől teszik függővé; c) amely a felmondást vagy általában a bérlet megszűnését ettől a szabályrendelettől eltérően szabályozza; d) amely a bérleménynek külön kikötött állapotbari való átadására vonatkozik; ej amely szerint a bérlő a kereskedés vagy ipar folytatására vagy raktározás céljára bérelt helyiségben lakni jogosult; f) amely a bérlőt az egész bérlemény vagy a nem lakás céljára bérelt helyiség egy részének albérletbe adására jogosítja (6. §. (4) bekezdés); . g) amely szerint a bérlő a lakás céljára bérelt helyiség egy részét sem adhatja albérletbe (6. §. (5) bekezdés); h) amely a bérlőt a 27. §. (3) és (6) bekezdésének korlátai közt a felvonó használatáért, továbbá a központi fűtésért, melegvízszolgáltatásért, porszívó használatáért és üvegbiztosításért különdíj fizetésére kötelezi (16. §. (2) bekezdés). Bérlet. 3. §. A jelen szabályrendelet szempontjából bérlet oly szerződéssel létesül, amellyel a bérbeadó az 1. §. (1) bekezdése alá eső egy vagy több bérlemény használatának a bérlő és háznépe részére való átengedésére, a bérlő pedig meghatározott pénzbeli vagy más ellenérték — bér — fizetésére kötelezi magát. Az éves bérlet és a havi bérlet. 4. §• (1) Ha a felek megállapodásából más nem következik, a bérletet éves bérletnek, az albérletet pedig havi bérletnek kell tekinteni. (2) A bérlet havi bérlet, ha a felek a bérleti szerződés megkötésekor kifejezetten abban állapodtak meg, hogy a bérletet havi bérletnek tekintik. (3) A bérlet éves vagy havi jellegét magábanvéve nem érinti az, hogy a bért milyen időszakokban fizetik. Házhaszonbérlet. 5. §• (1) Aki szerződés alapján a háztulajdonostól vagy a bérbeadásra jogosult más személytől több bérlerhényt magában foglaló házat vagy háznak több bérleményből álló részét ellenérték fejében abból a célból vesz át, hogy bérbeadás útján hasznosítsa, azt házhaszonbérlőnek, a másik felet pedig, aki a bérbeadás jogát átruházta, házhaszonbérbeadónak kell tekinteni. Az ily szerződés csak akkor érvényes, ha írásba foglalták és ha a házhaszonbérletért járó egész ellenértéket bérleményenkint tünteti fel. (2) A házhaszonbérbeadó köteles az ily szerződést a megkötésétől számított 15 napon belül két példányban a ház fekvése szerint illetékes kerületi elöljárónál letenni. (3) A kerületi elöljáró az ily szerződésekről nyilvántartó jegyzéket vezet. A nyilvántartó jegyzéket és az annak alapjául szolgáló szerződéseket bárki megtekintheti és azokról hiteles másolatot vehet. (4) Házhaszonbérleti szerződést csak az (1) és (2) bekezdésekben foglalt feltételek mellett és a háztulajdonos vagy a házhaszonbérbeadásra jogosult más személy hozzájárulásával szabad átruházni. Átruházás esetében az egyes bérleményeknek az alapszerződésben kikötött ellenértékét nem szabad emelni. Az ezekkel a rendelkezésekkel ellenkező megállapodás semmis.