Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

16. 1935. november 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 624 - 625

1935. november 29-iki közgyűlés^ 625. szám. 11. §. Rendes közgyűlés minden évnek első felében tartandó, melyen az igazgatóság által készített és a felügyelőbizottság által megvizsgált, a lefolyt évre vonatkozó zárszámadás és mérleg előterjesztendő. 12. §. Rendkívüli közgyűlés összehívandó, ha az igazgatóság vagy felügyelőbizottság olyant szükségesnek tart, vagy ha egy vagy több részvényes, kiknek részvényei az alaptőkének legalább tizedrészét képezik, ezeknek a társasági pénztárba letétele után a cél és az okok előadása mellett közgyűlésnek összehívását kérelmezik. 13. §. A közgyűlés összehívására a törvényben meghatározott esetek kivételével csakis az igazgatóság van jogosítva. 14. §. A közgyűlés összehívására a 4. §. szerint közzéteendő hirdetmény útján történik. Ennek a hirdetménynek a közgyűlés helyét, idejét, tárgyait, valamint a részvények letételére szolgáló helynek és időnek megjelölését kell tartalmaznia. Ha a közgyűlés tárgya az alapszályoknak lényeges módosítása, a hirdetménynek a módosítás lényeges tartalmát magában kell foglalnia, míg az esetben, ha a közgyűlésnek tárgya az alapszabályoknak csak lényegtelen módosítása, elegendő, ha a hirdetmény az alapszabályoknak módosítandó szakaszait számuk szerint megjelöli. A hirdetményt a közgyűlés napját legalább 8 nappal megelőzőleg közzé kell tenni. A közzététel napja a kitűzött határidőbe be nem számítható. 15. §. Érvényes határozat csak az összehívási hirdetményben kitett tárgyakra nézve hozható. 16. §. A közgyűlésen szavazati jogot csak azon részvényes gyakorolhat, aki részvényeit le nem járt szelvényeivel együtt legkésőbb három nappal a közgyűlés előtt a társasági pénztárba letétbe helyezi. 17. §. A részvények, amelyek a közgyűlésen való szavazati jog gyakorlása végett a társaság pénztáránál letétbe helyeztettek, csak a közgyűlés megtartása után vehetők vissza. 18. §. A szavazati jog személyesen, vagy más szavazatképes részvényes meghatalmazása útján gyakorolható. Jogi személyek, kiskorúak és gondnokság alattiak törvényes képviselőjük által képviseltethetik magukat anélkül, hogy e képviselőknek szavazatképes részvényeseknek kellene lenniök.