Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

16. 1935. november 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 624 - 625

1935. november 29-ik

i közgyűlés. 625. szám. 389 19. §. Minden egyes részvény egy szavazatra jogosít. 20. §. A közgyűlés hatáskörébe a következő ügyek tartoznak: a) a kereskedelmi törvény 183. §-ában említett eset kivételével az igazgatóság és a felügyelőbizottság megválasztása, elmozdítása és felmentése ; b) a számadások megvizsgálása, a mérleg- és eredményszámla megállapítása és a nyereség felosztása, az esetleges veszteség mikénti fedezése ; c) minden javaslat, melyet az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság a közgyűlésen tárgyaltatni kíván; d) egyesülés más társaságokkal; e) oly szerződések kötése, melyek minden társasági ügyletnek közös haszonra vezetését célozzák; f) az alaptőke felemelése vagy leszállítása; g) az alapszabályok megváltoztatása; h) az igazgatóság és a felügyelőbizottság tiszteletdíjának, illetve díjazásának megállapítása ; i) végkielégítés, illetve a nyugdíjszabályzattól eltérő nyugdíjjárandóságot tartalmazó, vagy határozott és egy esztendőnél hosszabb időre szóló alkalmaztatási szerződések kötése ; j) a részvénytársaság feloszlása és a felszámolók megválasztása és a felszámolók díjazásának megállapítása. 21. §. A közgyűlés határozatképes, ha azon a mindenkori bejegyzett alapszabályok szerinti alaptőkének legalább egyötödrészét képviselő részvényes vagy meghatalmazott jelen van. Ha bármely közgyűlés nem határozatképes, 15 napon belül megtartandó újabb közgyűlést kell összehívni, mely másodízben Összehívott közgyűlés a megjelentek és szavazataik számára való tekintet nélkül mindazon tárgyakra nézve határozatképes, amelyek az elnapolt közgyűlés napirendjére voltak kitűzve és amelyek az új hirdetményben is közzé lettek téve. 22. §. A közgyűlésen az igazgatósági elnök, ennek akadályoztatása esetén az alelnök elnököl. Szükség esetén az elnöklőt az igazgatóság jelöli ki, még pedig az elnök és alelnök akadályoztatása esetén az igazgatósági tagok közül. A közgyűlést a közgyűlés elnöke nyitja meg, megállapítja a határozatképességet, kirendeli a jegyzőt — aki nem részvényes is lehet —, a jelenlevő részvényesek vagy meghatalmazottak közül kettőt felkér a jegyzőkönyv hitelesítésére, szükség esetén három tagból álló szavazatszedőbizottságot, vagy bizottságokat küld ki, meghatározza a tárgyalás sorrendjét, vezeti és berekeszti a tárgyalásokat, meghatározza a szavazás módját és kimondja a hozott határozatokat. A közgyűlés rendjének és méltóságának fenntartása a közgyűlés elnökének a feladata. 23. §. A közgyűlés határozatait általános szótöbbséggel hozza, a szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnök szavazata dönt. Választásoknál azt, vagy azokat kell megválasztottaknak tekinteni, akik viszonylagos szótöbbséget nyertek. A választások közfelkiáltás útján is történhetnek ; öt vagy több jelenlevő részvényes kívánságára azonban, akik a 16. §-ban megjelölt módon legalább 5 darab részvényt letétbe helyeztek, titkos szavazást kell elrendelni. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén sorshúzás dönt. 98