Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

13.1 1935. október 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 343

1935. október 2-iki közgyűlés. 343. szám. díjak idővel az érdekek többsége szempontjából módosítást fognak igényelni, ezeket a díjakat a vásárpénztári intézmény működésének gazdaságossága szem előtt tartása mellett módosítani fogják. A szöveg jelenlegi fogalmazása azonban nem tartalmaz semmi szabályozást, a díjak módosításának mikéntjére és ezért nem megnyugtató arra nézve, hogy indokolt esetben a szóbanlevő díjaknak módosítása tényleg be fog-e következni és nem fognak-e a most megállapított díjak a gazdasági viszonyok változása dacára is úgy megmerevedni, amint ez a tapasztalatok szerint a múltban történt. Erre való tekintettel a tervezetnek a részvénytársaság által szedhető díjakra vonatkozó IV. pontjának 4. bekezdése után a következő szöveget kell felvenni: »(5) A jelen közgyűlési határozattal elfogadott szerződéstervezetben megállapított díjak módosítása esetén, az új díjak szedését engedélyező törvényhatósági közgyűlési határozatot a belügyminiszternek be kell mutatni. (6) A belügyminiszter kívánságára a díjszabás módosításának kérdését tárgyalásra ki kell tűzni, s e tekintetben 30 napon belül határozni kell. (7) A részvénytársaság a zárszámadás elfogadása alkalmával, — a (4) bekezdésben említett feltételek fennforgásától függetlenül is — minden évben egyúttal a díjakat is reviziq alá köteles venni abból a szempontból, vájjon a fogyasztóközönség, a gazdák, kereskedők, iparosok érdekében nem lehet-e a díjakat leszállítani? Az e tárgyban hozandó rt.-i igazgatósági határozatot be kell mutatni a székesfőváros közönségének és a székesfőváros közönségének határozatát a részletes adatokkal, statisztikai számításokkal együtt a belügyminiszterhez jóváhagyás végett fel kell terjeszteni.« A szerződéstervezet V11. pontjában említett kézizáloggal (ingózálogjoggal) kapcsolatban rámutatok arra, hogy a kifejlődött bírói gyakorlat szerint, ily jogot csak birtoklásba bocsátással lehet alakítani, vagyis az adós birtokában maradt állaton ily jogot szerezni nem lehet. Ezért felhívom a székesfőváros közönségét, gondoskodjék arról, hogy a rt. a kézizálog melletti kihitelezéseknél fokozott óvatossággal járjon el, illetőleg, hogy a nyújtandó kölcsönök biztosítására kézizálogjog helyett lehetőleg a kisebb kockázattal járó jelzálogi, vagy kezességvállalási biztosíték szerzésére törekedjék. A szerződéstervezet azon új, a régi szerződésben nem szereplő rendelkezését, amely szerint a részvénytársaság a vásártereken a főváros részére az általa beszedett községi fogyasztási adókból 2% jutalékban részesítendő, amely azonban naptári évenkint 100.000 pengőnél kevesebb nem lehet, a főváros háztartási érdekei szempontjából törölni kell, vagy legalább is oly értelemben módosítani, hogy a részvénytársaságot a jutalék csak a ténylegesen beszedett fogyasztási adók után illeti meg. A Díjszabás III. fejezet 10., 11., 12. és 13. pontjainál a hajtódíjakért nyújtandó szolgáltatások felsorolásánál az istállóztatás, illetőleg a szállásolás tartama alatt naponta végzendő állatorvosi vizsgálatnál való segédkezés felsorolása is pótlólag felveendő. A Díjszabásnak a fuvarozási díjakról szóló IV. fejezetének d) pontja alatt megállapított fuvarozási díjak 50%-kal magasabbak a jelenleg érvényben levő fuvarozási díjaknál. Figyelemmel a fuvarbéreknek és állatáraknak az elmúlt évek folyamán bekövetkezett jelentékeny csökkenésére, a IV. d) 44—47. tételszámok alatt felsorolt fuvardíjakat a tervezett 30 fillérről 20 fillérre kell leszállítani. A IV. 31., 37., 43. és 47. tételszámok alatt felsorolt fuvardíjak csak az esetben számíthatók fel a gazdák terhére, ha az elhullott állatért adandó térítés értéke nagyobb, mint a fent említett tételszámok alatti díj összege. A díjszabásra általánosságban megjegyzem, hogy az adminisztráció egyszerűsítése és olcsóbbítása érdekében ki kellene dolgozni egy olyan új díjszabástervezetet, amely a sok apró díjtétel helyett — a különböző szolgáltatások ellenértékét összevonva — egy tételben állapítaná meg az 1—1 állat után szedhető vásárpénztári díjat. Természetesen az az összefoglalt díjtétel csak azoknak a szolgáltatásoknak az ellenértékeként volna megállapítható, amely szolgáltatásokat minden egyes állat feltétlenül megkap. A különleges szolgáltatások, tehát amelyek nem minden esetben merülnek fel, volnának csak külön tételenkint megállapítva, s természetesen csak esetenkint számíttatnának fel. Ez a rendszer nemcsak a Vásárpénztár adminisztrációját egyszerűsítené és olcsóbbítaná, hanem sokkal könnyebben tudná ellenőrizni és számolni vele az érdekeltség is. A szerződéstervezet (6) pontjának 3. bekezdésében kifejezésre kell juttatni, hogy az alkalmazottak a 14. és 15. pontokban említett ügyleteket csak a részvénytársaság javára köthetik meg és ugyanitt a 3. sorban előforduló »kötött« szó helyébe »költött« szót kell tenni. A XXII. pont (3) bekezdését mint feleslegest el kell hagyni és XXV. pont (2) bekezdésében a X. pont (5) bekezdésére történő hivatkozás a X. pont (6) bekezdésre történő hivatkozásra kell helyesbíteni. A határozatnak azon része ellen, amely szerint az újonnan alakítandó részvénytársaság igazgató- és felügyelőbizottsági tagjaiul a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait jelöli ki, észrevétel nem merült fel. Az új vásárpénztári intézmény