Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

11. 1935. július 5. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 283

1935. július 5-iki rendkívüli közgyűlés. 283. szám. (4) A sorshúzást a szavazatszedő küldöttség ejti meg. (5) Ha a törvényhatósági bizottságban érdekképviselet címén helyet foglaló tagok választásánál a szavazatok egyenlően oszlanak meg, a szavazás eredményét új szavazás elrendelése nélkül sorshúzással kell megállapítani (T. 18. §. (2) bekezdés). (6) A sorshúzás tekintetében a (4) bekezdés rendelkezései irányadók. 78. §. A határozat kihirdetése. (1) A jegyzőkönyv felolvasása (76. §. (2) bekezdés) után az elnök (8. §.) megállapítja, hogy a határozat mellett szavazott-e annyi törvényhatósági bizottsági tag, ahány szavazat a határozathoz szükséges. (2) A titkos szavazással hozott határozat kihirdetése után az elnök (8. §.) a jegyzőkönyvet, a jegyzéket, a szavazólapokat és a borítékokat, illetve a golyókat és a hivatalos pecsétet (74. §. (7) bekezdés) a választás jogerőre emelkedése időpontjáig való megőrzés céljából a jegyzőnek (13. §.) adja át. (3) A (2) bekezdésben említett szavazólapokat és borítékokat a választás jogerőre emelkedése után az elnök (8. §.) jelenlétében haladék nélkül meg kell semmisíteni. KILENCEDIK FEJEZET. A széksértés és rendzavarás. 79. §. A széksértés. (1) A törvényhatósági bizottságnak az a tagja, aki az állam vagy a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét vagy a törvényhatósági bizottság egyes pártjait vagy tagjait vagy a tanácskozáson kívül álló személyeket sértő kifejezésekkel illet vagy bármilyen módon sért és a sértést az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a törvényhatósági bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít és azt megintés, majd rendreutasítás után folytatja, széksértést követ el (T. 38. §. (1) bekezdés). (2) A széksértés esetében az elnök — esetleg a felszólaló beszédének megszakításával — a tiszti főügyészt (helyettesét) a széksértés elkövetése kérdésében indítványtételre hívja fel. A tiszti főügyész (helyettese) a széksértés elkövetése kérdésében elnöki felhívásra köteles indítványt tenni. Az indítvány felett a közgyűlés hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással, szótöbbséggel végérvényesen határoz (T. 38. §. (2) bekezdés). (3) A széksértés elkövetésének megállapítása után az elnök, ha a széksértést a felszólaló követte el, a szót tőle megvonja, ezenfelül, valamint akkor, ha a széksértést nem a felszólaló követte el, az elnök a tiszti főügyészt (helyettesét) felhívja arra, hogy a megállapított széksértés miatt kiszabandó pénzbírság mértékére tegyen indítványt. A tiszti főügyész (helyettese) a kiszabandó pénzbírság mértékére elnöki felhívásra indítványt tenni köteles. Az indítványhoz legfeljebb két törvényhatósági bizottsági tag 10—10 percig hozzászólhat és módosító indítványt tehet. A hozzászólás időtartamának meghosszabbítását kérni nem lehet. Az indítvány és az esetleges módosító indítvány felett a közgyűlés egyszerű szavazással, szótöbbséggel végérvényesen határoz (T. 38. §. (2) bekezdés). (4) A széksértés büntetése 500 aranypengőig terjedhető pénzbírság. A pénzbírságot az illető közgyűlés tartama alatt a jegyző kezeihez, egyébként pedig Budapest székesfőváros központi pénztárába kell fizetni. Ha a pénzbírságot a legközelebbi közgyűlésig ki nem fizetik, azt az elnök felkérésére a polgármester közadók módjára