Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935
11. 1935. július 5. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 283
1935. jú lius 5-ikij^ndkivüli közgyűlés. 283. szám. 217 hajtja be. A pénzbírságot a törvényhatósági szegényalap javára kell fordítani. A pénzbírság kirovása nem. állja útját annak, hogy az elkövetett cselekményt bűnvádi úton is megtorolják (T. 38. §. (3) bekezdés). (5) A széksértésben elmarasztalt törvényhatósági bizottsági tag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a reá kirótt pénzbírságot ki nem fizette (T. 38. §. (4) bekezdés). (6) Ha a széksértésben elmarasztalt — választott — törvényhatósági bizottsági tag a törvényhatósági bizottságnak egymás után következő hat közgyűléséről az (5) bekezdésben említett okból marad el, az elnök ezt a körülményt az igazoló választmány (11. §. (12) bekezdés) elnökével haladéktalanul közli. 80. §. A rendzavarás. (1) Az elnök a törvényhatósági bizottságnak azt a tagját, aki a tanácskozás rendjét ismételt rendreutasítás vagy bírságolás (79. §.) után is tovább zavarja, az aznapi közgyűlésről kizárhatja és ha azonnal el nem távozik, őt rendőri karhalalommal eltávolíthatja (T. 38. §. (5) bekezdés). (2) Ha a törvényhatósági bizottság valamely tagjának a közgyűlés tanácskozásra rendelt helyiségéből való eltávolítása vált szükségessé, az elnök a közgyűlést erre az időre felfüggeszti és a hallgatóságot eltávolítja. (3) Ha a rendzavarás nagyon súlyos vagy ha azt durva sértegetéssel követték el vagy ha a rendzavarást az elnök által ismételten kizárt törvényhatósági bizottsági tag követte el, az elnök a megtorlás elhatározását a közgyűlés elé terjesztheti (T. 38. §. (6) bekezdés). (4) Ha az elnök a (3) bekezdés alapján a megtorlás tárgyában a közgyűlésnek előterjesztést tett, a közgyűlés az illető törvényhatósági bizottsági tagot egymást követő legfeljebb hat közgyűlésről kizárhatja. A kizárás tárgyában a közgyűlés hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással végérvényesen határoz (T. 38. §. (7) bekezdés). (5) Ha a közgyűlés a kizárást elhatározta, az elnök felhívja a tiszti főügyészt (helyettesét) arra, hogy a kizárás időtartama tekintetében tegyen indítványt. A tiszti főügyész (helyettese) a kizárás időtartamára elnöki felhívásra indítványt tenni köteles. Az indítványhoz legfeljebb két törvényhatósági bizottsági tag 10—10 percig hozzászólhat és módosító indítványt tehet. A hozzászólás időtartamának meghoszszabbítását kérni nem lehet. Az indítvány és a módosító indítvány felett a közgyűlés egyszerű szavazással, szótöbbséggel végérvényesen határoz (T. 38. §. (7) bekezdés). (6) A (4) és (5) bekezdés alapján kizárt törvényhatósági bizottsági tag a kizárás tartama alatt törvényhatósági bizottsági tagsági és ezen alapuló többi jogait egyáltalában nem gyakorolhatja (T. 38. §. (7) bekezdés). (7) Ha a közgyűlés valamely törvényhatósági bizottsági tagot a közgyűlésről (4) bekezdés értelmében kizárt, a kizárás elhatározásával egyidejűleg az ügyet az elnök útján az igazoló választmány elé utalja annak megvizsgálása végett, hogy az illető törvényhatósági bizottsági tag magatartása következtében nem vált-e a törvényhatósági bizottsági tagságra méltatlanná? (T. 38. §. (8) bekezdés.) (8) Az igazolóválasztmány (T. 12. §.) előterjesztése és a közgyűlésnek az előterjesztése felett hozott határozata tekintetében a T. 38. §. (8) és (9) bekezdéseinek rendelkezései irányadók. TIZEDIK FEJEZET. A fellebbezési albizottságok. 81. §•• A fellebbezési albizottságok megalakítása. (1) A törvényhatósági bizottság a hozzá fellebbezett ügyek elbírálására saját kebeléből — naptári évenkint megújítandó — albizottságokat alakít (N. 26. §. (1) bekezdés). 55
