Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1934
7. 1934. július 6. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 160
159—160. szám. 1934. július 6-iki rendkívüli közgyűlés. 89 csak átmenetileg gondoskodott. Ezeknek figyelembevételével a hiány 17,281.849 P 86 f, amely összegnek fedezése céljából a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a községi háztartás feleslegeiből az 1928. és 1929. években a beruházóprogramm megvalósítására a kölcsönpénzeknek átmenetileg átengedett 15,425.570 P 24 ft ajtözségi háztartásnak visszaadja. Elhatározza továbbá a közgyűlés, hogy ezt a visszaadott összeget a Budapest Székesfővárosi Vásárpénztár Rt. céljaira az 1930. évi függőkölcsön álladékából az 1931. és 1932. években átmenőén kiadott 3,730.798 Pnek a részvény- társaság felszámolásával kapcsolatban a 384/1933. kgy. szám alatt vállalt 5,535.000 pengőnyi kötelezettségének fedezetéül kijelöli azzal, hogy a készletből még fennmaradó 6,159.772 P 24 ft a községi háztartás 1933. évi pénzhiányának apasztására kell fordítani s hogy ennélfogva ezt más célra fedezetül kijelölni nem szabad. A,közgyűlés elhatározza, hogy ezek után még fennmaradó 1,856.279 P 28 f hiányt az 1935. évi költségvetésben történő előirányzás útján kell fedezni. II. A közgyűlés a gyámvagyon, a különálló alapok és az önálló vagyonkezelésű intézményék 1933. évi zárószámadását (mérlegét, nyereség- és veszteségszámláját) és vagyonleltárát, az azokban foglalt adatokat és a főszámvevőnek erre vonatkozó jelentését elfogadva, a pénzügyi szakbizottság és a polgármester javaslata alapján, helyesnek állapítja meg. III. A közgyűlés a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Rt. és annak leány- vállalatainak : a Budapest-Űjpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Rt., a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt., a Budápest-Szentlőrinc Helyiérdekű Vasút Rt., a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Rt. és a Budapest-Haraszti-Ráckevei Vasút Rt., továbbá a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. és a Budapest Kisipari Hitelintézet Rt. zárószámadásait a pénzügyi szakbizottság és a polgármester javaslata alapján helyesnek állapítja meg azzal a módosítással, hogy a BSzKRT zárószámadásában nyereség ne mutatkozzék, hanem az ennek megfelelő összeg — az igazgatóság által emberbaráti, közművelődési és múpártolási célokra, továbbá a felügyelőbizottság tiszteletdíjára fordítani javasolt összegek levonásával —, a számadásokon belül az értékcsökkenési tartalék javadalmazására fordíttassék. A közgyűlés ezek alapján a felelős számadóknak az 1930. évi VIII. t.-c. 78. §-a értelmében a felmentést megadja. A közgyűlés az 1933. évben költségvetésen kívül felmerült 6,858.614 P kiadás fedezetéül a zárószámadásban erre a célra fedezetként már elszámolt és a mellékelt kimutatásban foglalt megtakarításokat és bevételi többleteket jelöli ki. A közgyűlés a részvénytársaságok 1933. évi közgyűlésén a székesfőváros részvényesi jogainak gyakorlásával a polgármestert vagy helyettesét bízza meg ; felhatalmazza egyúttal a polgármestert arra, hogy azokban a részvénytársaságokban, ahol a székesfőváros kisebbségi részvénytulajdonos, a részvényesi jogokat a székes- főváros nevében a jövőben állandóan a polgármester vagy a helyettese gyakorolja. Az ekként megállapított 1933. évi zárószámadást és vagyonleltárt a közgyűlés a szokásos záradékkal ellátott három példányban felülvizsgálás és jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszti. A közgyűlés javaslattétel céljából kiadja a polgármesternek dr. Bánóczi László bizottsági tag következő indítványát : »A közgyűlés elhatározza, hogy sürgős tárgyalásokat tesz a kormányzattal a főváros pénzügyi érdekeit kielégítő adómegosztás tárgyában.« 160. A közgyűlés tárgyalja a polgármesternek a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek és értékeinek kezeléséről szóló 622/1928. kgy. számú szabályrendelet 51. §-ának kiegészítése ügyében tett előterjesztését. A közgyűlés a polgármester előterjesztésére és a pénzügyi bizottság javaslata alapján elhatározza, hogy a 263.158/1928—X. számú belügyminiszteri leirattal jóváhagyott és a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek és értékeinek kezeléséről szóló 622/1928. kgy. számú szabályrendeletnek 51. §-át olyképen egészíti ki, hogy a hivatkozott szakasz 3. bekezdése után 4. bekezdésként a következőket iktatja be : »Ha az adós hitelt érdemlően igazolja, hogy a meghatározott időre szóló kölcsön felvétele után saját hibáján kívül olyan anyagi helyzetbe került, mely miatt vállalt kötelezettségét teljes egészében teljesíteni nem tudja, az árvaszék a meghatározott időre szóló kölcsön visszafizetésének időtartamát legfeljebb tíz évvel meghosszabbíthatja.« A módosítás a kihirdetés napján lép életbe. Ezt a közgyűlési határozatot felsőbb jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz a közgyűlés felterjeszti. Egyaikalommal a közgyűlés tudomásul veszi, hogy a polgármester a hivatkozott szabályrendelet 51. §-ának 4. bekezdése alapján a pénzügyi bizottság meghallgatása után 1934. július 1-től kezdődőleg a gyámpénztári kölcsönök kamatlábát a következőképen állapítja meg: 1. A gyámpénztári törlesztéses (amortizációs) kölcsönök kamatlábát a Magyar Nemzeti Bank mindenkori váltóleszámitolási kamatlábánál 1% (Egy egész és fél) százalékkal magasabban ; 2. a meghatározott időre szóló kamatozó gyámpénztári kölcsön kamatlábánál a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatlábánál 2 (Kettő) %-kal magasabban. 23
