Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1934

7. 1934. július 6. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 161

90

1934. július 6-iki rendkívüli közgyűlés. 160—161. szám.

Ügy az 1., mint a 2. pontban említett kamatlábak azonban jelenleg 6%-nál magasabbak nem lehetnek.

Erről a közgyűlés a polgármestert további intézkedések megtétele végett értesíti.

161. A közgyűlés tárgyalja a polgármesternek az I. kér., Tabán városszabályozási tervének megállapítása tárgyában tett előterjesztését.

A törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépltési szakbizottság véleményével egybehangzó előterjesztésére hozzájárul ahhoz, hogy ,

1. az I. kér., Tabán városrendezési tervét a Fővárosi Közmunkák Tanácsa akként állapítsa meg, amint azt a 8. XXV1/24. tt. számú térrajz feltünteti.

2. Egyúttal a közgyűlés a polgármesternek a városberendezési és magánépítési szakbizottság véleményével egybehangzó előterjesztésére hozzájárul a beépítési módnak és az övezeti beosztásnak a terven, illetve annak melléklapján feltüntetett módon való megállapításához az alábbi kikötések mellett :

a) a zártsorú övezetben az épületek alaprajzi elhelyezése tekintetében a terv főlapján behúzott építési vonalak, az épületeknek az utcai járdától mért magasságaira, illetve azoknak a Duna 0 pontja feletti magasságaira vonatkozólag pedig a terv melléklapján kékszínnek beírt méretek kötelézően Írandók elő. Az épületek csak tetőterrasszal építhetők. Az udvari homlokzatokra ugyanazok a szabályok mérvadók, mint az utcai homlokzatokra. Függőfolyosó nem létesíthető. A csatlakozó udvart alkotó egyes udvarok magasságai a telkek kialakításával kapcsolatban előzetesen szabályozandók. A csatlakozó udvar területét raktározási, vagy ipari célra használni nem szabad és azt az ingatlantulajdonos kertszerűen tartozik kiképezni és fenntartani, úgyhogy közlekedő utakra legfeljebb az udvar egynegyedrésze essék. Az udvar területén melléképület nem emelhető.

b) A főút mentén tervezett elliptikus tér és az azzal párhuzamos íves út között fekvő három telektömb területén levő telkeken emelendő épületek elhelyezése, alaprajzának körvonala, â talajtól mért és a Duna 0 pontja feletti magasságai a terv melléklapján kék színnel feltüntetett méretek szerint kötelezőnek tekintendők. Ugyanez áll az udvarok és kertek magassági méreteire is. Az elliptikus tér és a harmincméteres főút sarkán levő két telken egyemelettel nagyobb magasságú épületek emelendők. Az épületek csak tetőterrasszal építhetők ; az előírt magasság felett felépítmények legfeljebb 2-40 méter magasságban emelhetők, úgy azonban, hogy összes vízszintes hosszuk egy irányban sem haladhatja meg a három métert. Kiszökellések, zárt és nyitott erkélyek az utcák felé legfeljebb 60 cm-re, a kertek felé egy méterre ugorhatnak ki, de a homlokzat hosszának legfeljebb egynegyed részén. Ugyanezen szabályok kötelezők a Palota-tér és a harmincméteres főút sarkán, a főút délnyugati oldalán fekvő két tömbre, valamint a Palota-tértől északnyugatra a Szent János-út kezdő szakasza mellett fekvő két tömbre is.

c) A villaövezet területén alakítandó telkeken legfeljebb átlag 12 méter magas épületek emelhetők, úgy azonban, hogy az épület magassága egyetlen ponton sem haladhatja meg a környező talajtól mért 14 métert. Az épületek a Szent János-út folytatásában, illetve a Naphegy-utca folytatásában tervezett utak közötti hegylejtőn csak tetőterrasszal építhetők : az előírt magasság feletti felépítmények tekintetében ugyanazok a szabályok mérvadók, mint a b) alatti területen. A villaövezet többi részén magas tetejű ház építése megengedhető, a tető azonban az előírt főpárkánymagasságot nem haladhatja meg több, mint négy méterrel. Az egész villaövezetben a telkek alapterületének legfeljebb 25%-a építhető be. Az épületek elhelyezése az illető telektömb felosztásával kapcsolatban szabályozandó olymódon, hogy főhomlokzati síkjuk meg legyen határozva és az épületek legkiállóbb pontja a szomszéd határhoz ne legyen négy méternél közelebb. Minden telken csak egy épület emelhető és a főépületen kívül legfeljebb tíz négyzetméternél kisebb alapterületű mulatóka létesíthető. Az egyes tömbök terepének rendezésére, tehát a kertek és az előkertek talajának magassági méreteire az utca, valamint a szomszédok felől szükséges támfalakra és rézsűkre vonatkozó előírásokat az illető telektömb felosztása alkalmával a városkép érdekeinek szemelőtt tartásával kell megállapítani.

d) A Tabánnal szomszédos terület harmonikus beépítésének biztosítása érdekében szükségesnek tartja a közgyűlés, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Bethlen- udvartól délkeletre eső és a királyi várkert, valamint a Dunapart és a Döbrentei-tér által körülzárt területre mondja ki az ideiglenes építési tilalmat.

e) A beépítési módnak előbb felsorolt külön kikötéseit a telkek kialakítása alkalmával még azok elidegenítése előtt telekkönyvileg is fel keli jegyezni. Szükségesnek tartja a közgyűlés a szóbanlevő terület beépítése előtt a tervről a beépítési módot feltüntető modell elkészítését és egyes részleteknek az építkezés előtt természetben, kulisszák útján való szemléltetését. Szükségesnek tartja azonkívül a harmincméteres főút északkeleti oldalán a görög templomtól északnyugatra fekvő két telektömbnek a későbbi rendelkezésre fenntartott területek közé való felsorolását.

3. Egyalkalommal kimondja a közgyűlés, hogy a Tabánban kialakítandó telkeknek bármely célra való ingyenes adományozása elől már eleve elvileg elzárkózik.