Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1934

4. 1934. június 6. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 86

________ 1934 június 6-iki rendkívüli közgyűlés. 85—86. szám. 39

A székesfőváros közönsége nem felejti el, hogy Méltóságodnak igen nagy része van abban, hogy a fővárosnak a nagy üzemei a háború alatt és a háborút követő gazdasági válságok sorozatában nemcsak le nem romlottak, hanem céltudatos beruházások által európai viszonylatban is a legmagasabb színvonalra emelkedtek. És a székes- főváros közönsége nem felejti el Méltóságodnak a fővárosi pénzügyek biztonságának megóvása terén kifejtett fáradozását.

Méltóságod alpolgármesterré választása és a pénzügyek felügyeletével, ellenőrzésével való megbízatása abba az évbe esik, amikor a pénzügyi és gazdasági világválság hazánkba is betört és úgy az országban, mint a székesfővárosban gazdasági és pénzügyi- téren egyaránt komoly bajokat és zavarokat okozott. Hogy a székes- fővárosban ezek a bajok katasztrófává nem váltak és hogy a székesfőváros a folytonos gazdasági rázkódtatásokkal és rohamokkal szemben is helyt tudott állni, az a törvény- hatóság bölcs előrelátásának és a végrehajtásban igen nagy részben Méltóságod erélyének, határozottságának és szaktudásának köszönhető.

Méltóságos Főpolgármester Ür! De ha a törvényhatóság nein felejt, úgy érezzük, hogy Méltóságod sem tud felejteni. Méltóságod nem fogja elfelejteni ifjú- és férfikorában azokat a legszebb éveit, amelyeket az önkormányzat légkörében, mindenkor közbecsüléstől övezve, eltöltött és nem fogja elfelejteni azt a bizalmat, amely személyé és működése iránt a törvényhatóság részéről olyan sokszor és olyan szépen megnyilvánult.

Méltóságos Főpolgármester Ür! A jövőt nem ismerjük. Méltóságodra rendkívül nagy felelősséggel járó reálpolitikának a végrehajtása vár. De mi, akik Méltóságodat ismerjük, joggal feltételezhetjük, hogy e feladatoknak a végrehajtásánál nemes eszmények : a hazának és a székesfővárosnak a szeretete, a kisemberek védelme, a*székesfőváros sok teherrel küzdő lakossága terheinek enyhítése, a fővárosi alkalmazottak és tisztviselők jogos érdekeinek védelme, nagy kulturális és szociális intézményeinknek az értékelése és a közélet tiszta szolgálata fogja vezérelni. És minthogy a t. közgyűlés ugyanezektől a fenkölt eszményektől van áthatva, egészen kétségtelen, hogy Méltóságod a változott körülmények között is megtalálja a békés együttmunkálkodás útját és módját úgy a törvényhatósággal, mint mindazokkal, akik a székesfővárost szeretik, akik a székesfővárosért komolyan hajlandók és akarnak dolgozni, — akik közé magamat és a vezetésem alatt álló tisztviselői kart is méltán számíthatom.

Méltóságos Főpolgármester Ür! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Csonkamagyarország súlyos válsággal küzd. Tele vagyunk bajokkal és ezeket a bajokat meg kell látni, ezeTcet a bajokat orvosolni kell. De mindezen bajok dacára nem szabad lemondanunk a fejlődés reményéről, nem szabad lemondanunk egy jobb jövő lehetőségéről és a virágzás feltételeiről. Amikor Méltóságod nagy útra indul, kísérje az én hő óhajom, hogy jóhiszemű szándékai váljanak valóra és segítsék elő a remélt fejlődést és a jövő virágzását.«

I

86. Az üdvözlés után Borvendég Ferenc főpolgármester-elnök a következőkben válaszol :

»Méltóságos Polgármester Ür! Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Amidőn a Kormányzó Ür Őfőméltóságának legmagasabb elhatározása alapján és a magyar királyi kormány bizalmából ezt a széket elfoglalom, az első szó a mélységes hódolat és tisztelet szava Őfőméltósága vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója felé és hálás köszönet kifejezése a magyar királyi kormánynak, amiért bizalmával az én szerény személyemet tüntette ki.

Hálásan köszönöm a polgármester úrnak is főpolgármesterré történt kinevezésem alkalmából hozzám intézett szíves üdvözlő szavait. A polgármester úr az én érdemeimet túlon-túl méltatta. Azok a fontos pozíciók, amelyeket legutóbbi szolgálati éveim alatt elfoglaltam, azokat a polgármester úr bizalmából foglaltam el és a polgármester úr bizalma volt az, ami engem ahhoz a kitüntetéshez segített, hogy a mélyen t. közgyűlés engem három évvel ezelőtt az alpolgármesteri állással tisztelt meg.

Ilyen előzmények után most, amikor még felelősségteljesebb s a polgárság érdekei szempontjából még fontosabb állásba jutottam, bizton remélhetem, hogy a polgármester úr a bizalmát és támogatását a jövőben sem fogja tőlem megvonni s jövőbeli munkámnak egyik megnyugtató alapja lesz az a bizalom és segítség, amit a polgármester úrtól és a polgármester úron keresztül volt kartársaimtól és az egész tisztviselői kartól várok és remélek.

Mélyen t. Közgyűlés! Az én feladatom az eddigi főpolgármesteri feladattól eltérően két irányú. Egyfelől be kell töltenem azt a hatáskört, amelyet az 1930. évi XVIII. és az 1934. évi XII. t.-c. a főpolgármester részére állandó feladatul megszab, másfelől meg kell oldanom az 1934. évi XII. t.-c. 27. szakasza, illetőleg ezen szakasz alapján kibocsátott tervezetben részletesen megállapított feladatokat is.

A főpolgármesteri állandó hatáskör tekintetében az 1934. évi XII. t.-c. az 1930. évi XVIII. t.-c. rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseket alig tartalmaz, s egyébként is ez az állandó főpolgármesteri hatáskör a törvényhatóság eddigi működése alatt annyira ismeretessé vált a törvényhatósági bizottság minden egyes tagja előtt, hogy azt hiszem, erről bővebben nyilatkozni nem is szükséges.