Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933

9.6 1933. október 25. rendkivüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 297

1933. október 25-iki rendkívüli közgyűlés. 297. szám. (4) Ha a bérbeadó a (2) bekezdésben említett jogával az ott megállapított határidőn belül nem élt s a bérbeadónak vagy a vele együttlakó' hozzátartozójának személyi körülményei miatt utóbb válik reá .vagy a vele együttlakó hozzátartozójára nézve erkölcsileg lehetetlenné az, hogy a kéjnő a bérleményben maradjon, a bérletet rendkívüli felmondással megszüntetheti. (5) Az előző bekezdések rendelkezései abban az esetben is alkalmazást nyernek, ha a bérlő háznépéhez tartozó személy vagy a bérleményben lakó alkalmazottja a rendőrhatóság részéről nyilvántartott kéjnő és ha őt a bérlő a bérbeadó írásbeli felhívására három napon belül nem távolítja el. (6) Ha a bérlő a bérleményt a bérbeadó hozzájárulása nélkül tudatosan találka céljára albérletbe adta vagy egyébként használatra átengedte, a bérbeadó a bérletet rögtöni hatállyal felmondhatja és amellett a bérlőtől kárának megtérítését követelheti. (7) Az előző bekezdésekben a bérbeadó részére biztosított jog gyakorlása nem érinti a bérbeadó és a bérlő közt esetleg felmerülő magánjogi kérdéseket. A bérlő jogai, ha a házban kéjnő lakik. 39. §. (1) Ha a bérleményt magábanfoglaló épületben a rendőrhatóság részéről nyilvántartott, kéjnő lakik, ezt a bérbeadó a bérleti szerződés kötésekor a bérlővel közölni köteles. Ha a bérbeadó ezt elmulasztotta és ha a bérlő erről a beköltözés előtt szerez tudomást, a bérleti szerződéstől elállhat és a bérbeadótól kárának megtérítését követelheti. (2) Ha a bérlő csak a beköltözés után szerez tudomást arról, hogy a házban a rendőrhatóság részéről nyilvántartott kéjnő lakik és a bérlő a bérbeadót írásban felhívja, hogy a kéjnőt három napon belül távolítsa el s ha a bérbeadó e felhívásnak eleget nem tesz, vagy a bérbeadónak a kéjnőt eltávolítani nem sikerül, a bérlő a bérletet rögtöni hatállyal felmondhatja és a bérbeadótól kárának megtérítését követelheti. (3) E §. rendelkezéseit a magántalálkahelyekre (163.100/1926. számú belügyminiszteri rendelet 30. §-a) is megfelelően alkalmazni kell. (4) Az előző bekezdésekben említett jogok a kizáróan ipar vagy kereskedés vagy raktározás céljára bérelt helyiség bérlőjét nem illetik meg. IV. FEJEZET. A bérlemény visszabocsátása. A bérbeadó visszatartási joga. A bérlemény visszabocsátása. 40. §. (1) A bérlő a bérlet megszűnésekor a bérleményt tisztán, féregmentesen és hiánymentesen, a bérlemény félszereléseit pedig használható és hiánymentes állapotban köteles visszabocsátani. (2) A bérlő nem felel a bérleménynek vagy felszereléseinek a rendes, illetőleg szerződésszerinti használat következtében előállott romlásáért, kopásáért vagy változásáért. (3) A bérlő nem felel a bérlemény tisztátalan, férges és hiányos állapotáért, illetőleg a bérlemény felszereléseinek használhatatlan vagy hiányos állapotáért, ha azt a 31. §. (5) bekezdésében nem említett személy okozta. (4) A bérlő által a bérbeadó hozzájárulása nélkül visszahagyott ingókért a bérbeadó nem felelős. A bérbeadó visszatartási joga. 41. §. (1) A bérbeadó jogosult azoknak az ingóknak elszállítását, amelyekre őt törvényes zálogjog illeti, mindaddig megakadályozni, amíg a bérlő a bért meg nem fizette, vagy a le nem járt bért arra az időre, amelyre a törvényes zálogjog kiterjed, nem biztosította. A törvényes zálogjog nem terjed ki oly dolgokra, amelyek végrehajtás alá nem vonhatók. A biztosítás megegyezés hiányában a bér bírói letétbe helyezésével történik. (2) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett jogának érvényesítése végett a m. kir. államrendőrség segélyét veheti igénybe.