Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933

9.6 1933. október 25. rendkivüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 297

1933. október 25-iki rendkívüli közgyűlés. 297. szám. 233 Ráépítés. 35. §. (1) A bérbeadó jogosult az épületre a bérlőt kimélő és a bérlemény használ­hatóságát ki nem záró vagy azt nagymértékben nem gátló módon ráépíteni. (2) Ha a ráépítési munkálatok a bérlemény használhatóságát kizárják vagy azt nagymértékben' gátolják, a bérlő a bérletet rögtöni hatállyal felmondhatja és ezenfelül kárának megtérítését vagy azt követelheti, hogy a bérleményt a ráépítési munkálatok tartamára eső bér fizetése nélkül elhagyhassa és oda a ráépítési munká­latok befejezése után bérleti szerződésének változatlan fenntartásával visszaköltöz­hessek. Az épület lebontása új építkezés céljából. 36. §. o (1) Ha a bérbeadó (háztulajdon s) az épületet azért akarja lebontani, hogy helyére új, nagyobb és kizáróan vagy nagyobbrészben bérbeadás céljára szolgáló épületet emeltessen és az építésügyi hatóság a tervezett építkezéshez az építési engedélyt már megadta, a bérbeadó rendes felmondással (47. §.) a határozott tartamú bérletet is megszüntetheti. Ha a bérbeadó ilyen felmondási jogával él, a bérlő kárának megtérítését és azt követelheti, hogy a. bérbeadó kárának megtérítésére megfelelő biztosítékot adjon. (2) Az állam és a törvényhatóság mint bérbeadó biztosítékot adni nem köteles. (3) Amennyiben a felek a biztosíték összegére nézve meg nem állapodtak, annak mérvét a bérbeadó kérelmére a bíróság állapítja meg. A bírói megállapítás előtt is érvényes a bérbeadó felmondása, ha a bérbeadó az egy évre járó bér két­szeresét kitevő biztosítékot ad. (4) A felmondás csak úgy érvényes, ha a bérbeadó a (3) bekezdésben meg­állapított biztosítékot megelőzően bírói letétbe helyezte. (5) A bérbeadó a bérlőnek a biztosíték összegét meghaladó káráért felelős marad. A bérfizetés kötelezettségének felfüggesztése, vagy a bér aránylagos leszállítása. 37. §. (1) Arra az időre, amely alatt a bérlő a bérleményt a 30., 31., 34. és 35. §-okban említett hiányok, illetőleg helyreállítási munkálatok miatt nem használhatja, a bérbeadó bért nem követelhet, arra az időre pedig, amely alatt a bérlő a bérleményt csak részben használhatja, a bérbeadó a bérlőtől csak aránylagosan kisebb bért követelhet, a túlfizetett összeg pedig a bérlőnek visszajár. (2) Ha a bérbeadó akár a bérbeadás alkalmával, akár utóbb a bérlet tartama alatt létrejött megállapodás alapján a bérleményen helyreállítási vagy átalakítási munkálatokat végeztet, a bérlő e munkálatok idejére a bért megfizetni köteles. Ha azonban a munkálatokat késedelmesen vagy szükség nélkül úgy végzik, hogy a bérlő emiatt a bérleményt egyáltalában nem vagy csak részben használhatja, a bérlő a bér aránylagos leszállítását követelheti. (3) Az előző bekezdések esetében a bérlő esetleges kárának megtérítését is követelheti. A bérbeadó jogai, ha a bérlő kéjnő. 38. §. (1) Ha a bérbeadó a bérleti szerződés kötésekor nem tudta, hogy a bérlő a rendőrhatóság részéről nyilvántartott kéjnő, a bérleti szerződéstől a bérlő beköl­tözéséig elállhat, a bérlő beköltözésének megakadályozására a m. kir. államrendőrség segélyét veheti igénybe és a bérlőtől kárának megtérítését követelheti. (2) Ha a bérbeadó a bérlő beköltözése után szerez tudomást arról, hogy a bérlő a rendőrhatóság részéről nyilvántartott kéjnő, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a bérlő írásbeli értesítésével a bérleti szerződéstől elállhat s ha a bérlő azonnal nem költözik ki, a bérbeadó a bérlő kilakoltatásához a m. kir. államrendőrség segélyét veheti igénybe. A bérbeadó ezenfelül a bérlőtől kárának megtérítését köve­telheti. (3) A m. kir. államrendőrség, ha meggyőződést szerzett arról, hogy a bérlő a rendőrhatóság részéről nyilvántartott kéjnő, a segélyt a bérbeadónak vagy meghatal­mazottjának írásbeli kérelmére, annak vizsgálata nélkül, vájjon a bérbeadó a szerződés kötésekor tudta-e, hogy a bérlő kéjnő, haladéktalanul szolgáltatni köteles.

Next

/
Thumbnails
Contents