Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933

9.6 1933. október 25. rendkivüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 297

1933. októbe

r 25-ik

i rendkí

vüli közgyűlés. 297. szám. 225 gyakorolt felmondás érvényességét meg nem állapítja, a felmondást követelő bérbeadó a per költségeit a bérlőnek megtéríteni köteles. (10) Az albérlő a bérbeadóval jogviszonyban nem áll, ellenben a bérbeadónak a bérlővel szemben hatályos jognyilatkozatai és jogi cselekményei (felmondás stb.) az albérlőre is kihatnak, amennyiben természetüknél fogva nem kizáróan a bérlőre vonatkoznak. (11) A bérbeadónak az albérletet is érintő jognyilatkozatairól és jogi cselekményeiről a bérlő az albérlőt azonnal értesíteni köteles. Ha a bérlő ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, az albérlőt emiatt érhető kárért felelős. (12) Jogosulatlan albérbeadás esetében a bérbeadó az albérlő beköltözését megakadályozhatja, ha pedig az albérlő már beköltözött, a bérbeadó az albérlő kiköltözését követelheti s ha az albérlő három napon belül nem költözik ki, a bérbeadó a bérletet rendkívüli felmondással megszüntetheti és a bérlőtől kárának megtérítését követelheti. (13) Az albérletbe adott helyiség további albérbeadásához minden esetben a bérbeadó és a bérlő előzetes hozzájárulása szükséges. (14) A bérlő ágyrajárókat csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával tarthat. (15) Amennyiben a szabályrendeletből más nem következik, bérlő alatt az albérlőt, bérlet alatt pedig az albérletet is érteni kell. A foglaló. 7. §. (1) A bérleti szerződés érvényességéhez foglaló adása nem szükséges. (2) Ha a felek foglaló adásában egyeztek meg, a bérleti szerződés csak akkor jön létre, ha a bérlő a foglalót az ennek átadására megállapított határidőn belül, ily határidő hiányában pedig a foglaló adására vonatkozó megállapodást követő nap déli 12 órájáig a bérbeadónak átadja. (3) Ha a felek foglaló adásában egyeztek meg, de annak összegét nem állapították meg, a foglaló éves bérlet esetében a negyedévi bérnek, havi bérlet esetében pedig a havi bérnek egyötöde. (4) A foglalót ellenkező megállapodás hiányában bánatpénznek tekinteni nem lehet; ennélfogva sem a bérlő azzal, hogy az adott foglalót odaveszni hagyja, sem a bérbeadó azzal, hogy a kapott foglalót egyszeresen vagy többszörösen visszatéríti, a szerződéstől nem szabadul. A házirend. 8. §. (1) A bérbeadó részéről a ház belső rendjét egyoldalúan szabályozni kívánó előírásokban — a házirendben — foglalt oly kikötés, amely szerint a bérbeadót a bérlőnek a házirendbe ütköző cselekménye vagy mulasztása miatt a rendestől eltérő felmondás illeti meg, semmis. (2) A házirendnek ezzel a szabályrendelettel ellenkező rendelkezései, még ha azokat a bérlő írásban elfogadta is, semmisek. A házastársak jogállása a bérleti viszonyban. 9. §. (1) A házastársak lakására nézve az a vélelem, hogy egyedüli bérlő a férj. (2) Ha a feleség a bérleti szerződést egyedül a maga nevében kötötte, őt kell egyedüli bérlőnek tekinteni. (3) A házastársak lakásuk közös használatának tartamára a bérlő kötelezettségei tekintetében egyetemlegesen felelősek. (4) Ha az a házastárs, aki az (1) vagy (2) bekezdés értelmében a bérlő, a lakásból elköltözött, a lakásban maradt házastársat kell az elköltözést követő időre egyedüli bérlőnek tekinteni. Bérbeadótársak és bérlőtársak. 10. §. (1) A bérbeadótársakra és a bérlőtársakra vagy üzleteknél az üzlettársakra nézve a bérleti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek egyetemlegesek. (2) Ha a bérbeadótársak vagy a bérlőtársak a bérleti jogviszonyból eredő jogok gyakorlására közös megegyezéssel maguk közül egyet kijelöltek, vagy más házkezelőt (házgondnokot) vagy más közös megbízottat neveztek, a bérleti jog57