Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933

9.6 1933. október 25. rendkivüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 297

1933. október 25-ik

i rendkívüli közgyűlés. 2

97. szám. 223 !297. Ezután a közgyűlés a lakbérleti szabályrendeletet az alábbi szövegezésben állapítja meg: I. FEJEZET. Általános rendelkezések. A szabályrendelet hatályosságának köre. !•§• (1) A székesfőváros területén az épület, lakás vagy más helyiség (üzlet, iroda, rendelő, műhely, raktár, kapualja stb.) és az azokkal együtt bérelt házikert, továbbá a háztelek bérletére ennek a szabályrendeletnek rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ennek a szabályrendeletnek rendelkezései nem terjednek ki : a) a fogadó (szálló, penzió) ipar keretében szállás céljára bérbeadott helyiségek bérletére, kivéve a 31. §. rendelkezéseit, amelyeket ily helyiségek-bérleténél is megfelelően alkalmazni kell; b) a kizáróan mező- vagy erdőgazdasági, kertészeti vagy bányászati célra szolgáló terület haszonbérletére; c) a mező- vagy erdőgazdasági, kertészeti vagy bányászati vállalkozással, vagy más — nem bérleti —jogviszonnyal, különösen szolgálati vagy munkaviszonnyal szoros kapcsolatban levő helyiség használatára, kivéve a házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati lakását, amelyre ennek a szabályrendeletnek a rendelkezései a VIII. fejezetben meghatározott vonatkozásokban kiterjednek; d) a hatóság részéről szükségelhelyezés céljából létesített és fenntartott helyiségre (például szükséglakásra, hajléktalanok menhelyére, szegényházra, népszállóra) és e) a nevelőintézetben vagy olyan épületben vagy helyiségben (például kórházban, szanatóriumban, szerzetes rendházban, jótékonycélú otthonban) levő lakásra, amelyet a lakó nem bérleti szerződés alapján vesz igénybe. (3) A (2) bekezdés c), d) és e) pontjainak rendelkezéseit nem érinti az, hogy a lakásért ellenértéket nyújtanak. (4) A (2) bekezdés d) és e) pontjaiban említett helyiségek használatának feltételeit, valamint a (2) bekezdés d) pontjában említett helyiségek rendőri úton való kiürítésének módozatait azoknak létesítője vagy fenntartója állapítja meg. (5) A felek a szabályrendelettől eltérően szerződhetnek, ha a szabályrendelet nem mondja ki, hogy a rendelkezésével ellenkező megállapodás semmis. A bérleti szerződés alakja. 2- §• (1) Amennyiben a törvény szigorúbb alakszerűséget nem kíván, bérleti és albérleti szerződést szóval vagy bármilyen írásbeli alakban lehet kötni. (2) frásbafoglalás szükséges annak a kikötésnek érvényességéhez: a) amellyel a felek a szerződés tartamát egy évnél hosszabb időben állapítják meg; b) amellyel a felek a bérlet kezdetét, tartamát vagy megszűnését feltételtől teszik függővé; c) amely a. felmondást ettől a szabályrendelettől eltérően szabályozza; d) amely a bérleménynek külön kikötött állapotban való átadására vonatkozik ; e) amely szerint a bérlő a kereskedés vagy ipar folytatására vagy raktározás céljára bérelt helyiségben lakni jogosult; f) amely a bérlőt az egész bérlemény albérbe adására jogosítja (6. §. (4) bekezdés) ; g) amely szerint a bérlő a lakás céljára bérelt helyiség egy részét sem adhatja albérletbe (6. §. (5) bekezdés); h) amely a bérlőt a központi fűtésért, melegvízszolgáltatásért, porszívó használatáért és üvegbiztosításért külön díj fizetésére kötelezi (16. §. (1) bekezdés). Az éves bérlet és havi bérlet. 3. §. (1) Ha a felek megállapodásából más nem következik, a bérletet éves bérletnek kell tekinteni. (2) A bérlet havi bérlet, ha a felek a bérleti szerződés megkötésekor kifejezetten abban állapodtak meg, hogy a bérletet havi bérletnek tekintik. (3) A bérlet éves vagy havi jellegét magábanvéve nem érinti az, hogy a bért milyen időszakokban fizetik.