Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros szolgálatában levő munkások s egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásáról.

1931. május 15-iki közgyűlés. 115. szám. 147 22. §. Az árvák ellátása az alkalmazott (nyugdíjas), valamint a járadékos özvegy halálát követő három hónapban. (1) A teljesen árva részére az alkalmazott, vagy nyugdíjas apa, illetve az alkalmazott, vagy nyugdíjas anya halála után három hónapon át mindazokat a járandóságokat ki kell utalni, amelyek az apát, illetve az anyát ezalatt az idő alatt megillették volna, ha életben marad. [(13. §. (1).] (2) Ugyancsak ki kell utalni az (1) bekezdésben megállapított járandóságokat, ha az árva édesanyja a 13. §-ban megállapított ellátásra nem jogosuit, valamint az anya elhunytakor, ha az apa teljesen vagyontalan és''keresetképtelen. (3) Ha az apa halála után a 14. §. (3) bekezdésében megállapított mérték szerint özvegyi járadékra jogosult özvegyet hagyott hátra, aki egyúttal az árva (árvák) édesanyja, abban az esetben az apa halálát követő három hónapon át a 13. §. (1) bekezdése értelmében kifizetésre kerülő járandóságok az árva (árvák) ellátására is szolgálnak. (4) Ha az édesanya az alkalmazott (nyugdíjas) apától törvényesen elváltán élt s ezért a 13. §-ban megállapított ellátás őt csak a tartásdíj erejéig illeti meg, az alkalmazott (nyugdíjas) apa halálát követő három hónapon át az árva (árvák) számára ki kell utalni azt a különbözetet, amely az elváltán vagy különváltan élő édesanya havi tartásdíja és a 13. §. (1) bekezdésében megállapított ellátás egyhavi összege között van. (5) Minden egyéb esetben az árvákat a 13. §. (1) bekezdésében megállapított járandóságokból egyenkint 15%, összesen legfeljebb 45% illeti meg; a járandóságoknak ebben a 45%-ában egyenlő arányban részesülnek. Ha azonban az árván (árvákon) kívül csak törvényesen elvált nő(k) tarthat(nak) igényt az említett járandóságokra, a tartásdíjon felül maradó összegek is az árvát (árvákat) illetik. (6) Az így kifizetésre kerülő összegek csak abban az esetben nem illetik meg az árvákat, ha a 27., illetve a 28. §-ban megszabott életkort már betöltötték; egyébként az előző bekezdések értelmében kifizetett összegeket még abban az esetben sem kell visszafizetni, ha nevelési járadékra nem lennének jogosultak. (7) Az özvegyi járadékban részesülő özvegy halála esetén a nevelési járadékban részesülő árva (árvák) részére az özvegy életében élvezett nevelési járadék mellett az elhalálozás napját követő három naptári hónapon át az özvegyi járadék esedékességének napjain folytatólagosan azt az özvegyi járadékot kell kifizetni, amely az elhunyt özvegy részére ezalatt az idő alatt járna, ha életben volna. 23. §. A nevelési járadék összege. (1) A nevelési járadék a 24. §-ban meghatározott korlátozásokkal a szabályrendelet értelmében az adott esetben megállapítható egész özvegyi járadéknak a 20%-a fejenkint. — A nevelési járadék összegszerű megszabásánál az özvegyi járadéknak azt az összegét kell alapul venni, amely az elhunyt alkalmazott (nyugdíjas) beszámítható fizetése után a 14. §. (1), (2) és (3) bekezdései alapján az özvegyi járadék összegére vonatkozó egyéb korlátozó rendelkezések figyelembevétele nélkül megállapítható. (2) Az alkalmazott nők árváit megillető nevelési járadék megállapításánál az előző bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (3) Ha az özvegyi járadék több nő között oszlik meg, a nevelési járadék összegszerű megállapításakor az özvegyi járadékot felosztatlanul teljes összegben kell alapul venni. (4) A teljesen árvák a nevelési járadéknak kétszeres összegét kapják. (5) A teljesen árvákkal egy tekintet alá esnek azok a félárvák is, akiknek anyjuk özvegyi ellátásban nem részesül, vagy özvegyi járadékát elvesztette, vagy megváltotta, továbbá az alkalmazott (nyugdíjas) nőnek olyan árvája, akinek atyja teljesen vagyontalan és keresetképtelen. (6) Ha a félárva időközben teljesen árva lesz, vagy olyanná válik, aki a teljesen árvákkal egy tekintet alá esik, a nevelési járadékot a (4) bekezdésben megszabott mértékre kell felemelni. (7) Ha a székesfővárosnál bármilyen szolgálati viszonyban alkalmazottnak saját szolgálata alapján gyermekei után családi pótlékra van igénye és ugyanezek a gyermekek atyjuk (anyjuk) után ennek a szabályrendeletnek az értelmében nevelési járadékra jogosultak, a két járandóság közül a nagyobbösszegűt kell folyósítani. (8) Ha a szülők mindegyike ennek a szabályrendeletnek a hatálya alá tartozó alkalmazásban volt s mint nyugdíjra jogosultak, vagy nyugdíjasok haltak el, azokat az árvákat, akik mindkét szülő után a nevelési járadékra jogosultak, úgy atyjuk, mint anyjuk után teljesösszegű nevelési járadékban kell részesíteni. (Kettős nevelési járadék.)