Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros szolgálatában levő munkások s egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásáról.

148 1931. május 15-iki közgyűlés. 115. szám. 24. §. A nevelési járadékok felső határa. (1) A tényleges szolgálat idején elhunyt, nyugdíjra jogosult alkalmazott után a félárvák részére megállapítandó nevelési járadékok összege együttvéve nem haladhatja meg annak az ellátásnak az 50%-át, amely az alkalmazottat a nyugdíjazás feltételeinek halála napján való bekövetkezése esetén megillette volna. (2) Az elhalt nyugdíjas után a félárvák részére megállapítandó nevelési járadékok együttvéve nem haladhatják meg az elhunyt ellátásának az 50%-át. (3) A teljesen árvák [(23. §. (4), (5)] nevelési járadékának együttes összege nem haladhatja meg azt a nyugdíjat, amelyben az elhunyt részesült, vagy amelyre a halála napján történő nyugdíjazása esetén igénye lett volna. (4) A kettős nevelési járadék [(23. §. (8)] nem lehet nagyobb, mint a szülők nyugdíjainak együttes összege. A tényleges szolgálat idején elhalt szülőnél az az összeg az irányadó, amely a szülőt halála idején történő nyugdíjazása esetén nyugdíj címén megillette volna. (5) Ha a III. fejezet értelmében ellátásra igényt tartó elvált nő(k) is van(nak), a (3) és (4) bekezdésekben meghatározott esetekben a teljesen árvák nevelési járadéka nem lehet nagyobb, mint az az összeg, amely az elvált nő(k) ellátására járó összegnek az említett szakaszokban a nevelési járadékra megállapított legmagasabb összegből való levonása után fennmarad. 25. §. Az egyes árvák nevelési járadéka. (1) Ha az egyénenkint külön-külön megállapított nevelési járadékok együttvéve meghaladnák a 24. §-ban megszabott felső határokat, a nevelési járadékot egyénenkint azokban az összegekben kell megállapítani, amelyet a megszabott legmagasabb összegnek a jogosult árvák számával való elosztása ad. (2) Ha a nevelési járadékban részesülők száma csökken, a többi árva nevelési járadékát arányosan mindaddig fel kell emelni, amíg az egyes nevelési járadékok a 23. §-ban megszabott mértéket el nem érik. (3) Ugyanezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni az elvált nők részére megállapított ellátás csökkenése, illetve az egyes ellátások megszűnése esetén [(24. §. (5)1. 26. §. A nevelési járadék kiutalása. (1) A nevelési járadékot, továbbá az árvákat megillető egyéb járandóságokat, ha az árvák atyai hatalom alatt vannak, az atyának, minden egyéb esetben a gyámnak, vagy a gondnoknak a kezéhez kell kiutalni. (2) A nevelési járadékot nem lehet megváltani. 27. §. Az életkor, ameddig a nevelési járadék folyósítható. A nevelési járadék az árva 18. életévének a betöltéséig jár. 28. §. Az iskolai tanulmányokat folytató árvák nevelési járadéka. (1) Akik tanulmányaikat nyilvános tanintézetekben a 18. életévükön túl is eredménnyel folytatják, tanulmányaik idejére, legfeljebb azonban a 24. életévük betöltéséig részesülnek nevelési járadékban. (2) Arra nézve, hogy az (1) bekezdés milyen tanulmányok folytatása esetén nyerhet alkalmazást, a székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak árváira vonatkozó rendelkezések az irányadók. (3) Tanulmányauit eredménnyel az az árva folytatja, aki az iskolai éwégi bizonyítvány szerint a következő felsőbb osztályba léphet, aki az előírt kötelező vizsgáikat javító vizsgálatra való utasítás nélkül kellő időben leteszi, aki ezenkívül — főiskolai tanulmányok folytatása esetén — a vizsgálati tárgyakból kellő időben sikeresen kollokvál. (4) A tanulmányok eredményes folytatását az egyes tanulmányokra vonatkozó szabályzatok alapján az egyes esetekben megszabott határidőre kell igazolni. Az iskolai éwégi bizonyítványt még az iskolaév befejezését követő 15 napon belül kell bemutatni.