Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros szolgálatában levő munkások s egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásáról.

pp 146 1931. május 15-iki közgyűlés. 115. szá

m. ^ szolgálatban levő tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére az 1928 : XL. t.-cnek megfelelően való ellátásáról szóló szabályrendelet értelmében és az ebben meghatározott ellátás mértéke szerint kell megállapítani. 18. §. Ellátás az alkalmazott eltűnése esetén. (1) Ha az alkalmazott, akinek ellátásra igénye van, eltűnik és meg nem található, nejének elsősorban az alkalmazottat esetleg megillető járandóságok terhére ideiglenesen azt az ellátást kell kiutalni, amely őt a szabályrendelet értelmében özvegyi ellátás címén megilletné, ha az alkalmazott az eltűnés idejében meghalt volna, föltéve, hogy az ellátást kizáró okok .(4. §.) egyike sem áll fenn. (2) Az eltűnés okából folyósított ellátás — a 17. §-ban fölsorolt esetekben kívül — megszűnik, ha az eltűnt alkalmazott megkerül vagy halála bebizonyul vagy ha bírói eljárással jogerősen holttá nyilvánítják. (3) Az (1) bekezdés értelmében adott ellátást visszakövetelni nem lehet. 19. §. Az özvegyi ellátás szabályainak alkalmazása az elvált nők ellátására. Az özvegyi ellátásra vonatkozó összes rendelkezéseket az elvált nő(k) ellátását illetően is megfelelően alkalmazni kell. IV. FEJEZET. A nevelési járadék. 20. §. A nevelési járadékra való igény. (1) Nevelési járadékban részesülnek a nyugdíjra jogosult vagy nyugdíjas alkalmazottnak törvényes vagy törvényesített árvái. (2) Ezekkel az árvákkal a nevelési járadékot illetően egy tekintet alá esik: 1. az alkalmazott (nyugdíjas) férfinek házasságon kívül született gyermeke , ha az atya apaságát jogszerűen elismerte, vagy ha ezt a bíróság jogerősen megállapította, valamint 2. az a gyermek, akinek a-javára az alkalmazott (nyugdíjas) férfit jogerős bírói ítélet tartásdíj fizetésére kötelezte, továbbá 3. mostohagyermeke, ha eltartásáról az alkalmazott férfi gondoskodott. (3) Nevelési járadékra a gyermeknek akkor is igénye van, ha a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított tíz hónapon belül született, vagy ha a szülők házasságát a bíróság jogerősen érvénytelennek nyilvánította. (4) A királyi (államfői) kegyelem útján törvényesített gyermeket a nevelési járadék szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni. (5) A nyugdíjra jogosult vagy nyugdíjas nő után az árvákat nevelési járadék akkor is megilleti, ha atyjuk él. (6) Nyugdíjra jogosultnak kell tekinteni azt az alkalmazottat is, aki a szabályrendelet 9. §-ának (5) bekezdésében meghatározott magatartás következtében meghalt. 21. §. Kizáró okok. (1) Nevelési járadékra nincs igénye annak az árvának: a) aki nem magyar állampolgár; b) akit a bíróság bűntett, vagy az állami vagy a társadalmi rend ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt; c) aki az alkalmazott (nyugdíjas) örökbefogadott gyermeke. (2) A nevelési járadékra való igényt nem érinti az a körülmény, hogy az alkalmazott (nyugdíjas) gyermekét valaki örökbefogadta.