Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 114 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidijasok és altisztek öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról

1931. május 15-iki közgyűlés. 114. szám. (3) Ha az alkalmazottat, az özvegyet, az árvát (36. §.) az intézmény [1. §. (l)]

( vagy más, nem természeti személy temetteti el, a temetési segélyt a 37. §-ban megállapított összegben az özvegyi járadékra jogosult özvegynek, vagy a nevelési járadékra jogosult árvá(k)nak kell kifizetni. (4) Ha az előző bekezdésben megjelöltek az eltemetést csak azért vállalták, mert az elhunyt hozzátartozói az eltemetésről nem gondoskodtak, a temetési segélyre sem az özvegy, sem az árva igényt nem tarthat. VII. FEJEZET. Eljárási szabályok. 39. §. Az eljárás megindítása. Az alkalmazottnak (nyugdíjasnak) és hozzátartozóinak ellátási ügyeiben az eljárást az intézmény igazgatósága vagy hivatalból, vagy az érdekelt fél kérelmére indítja meg. , 40. §. A hivatalból való eljárás. (1) Hivatalból való eljárásnak van helye a 9. és 12. §-okban megállapított esetekben. . (2) A 9. §. (1) bekezdésének 1. és 2. a) pontjában meghatározott esetekben az intézmény igazgatóságának előterjesztésére a székesfőváros polgármestere kimondhatja, hogy az alkalmazott a tényleges szolgálatban továbbra is megmaradhat. (3) A tényleges szolgálat azonban ilyen esetben legfeljebb az alkalmazott 70. életévének a betöltéséig terjedhet. (4) Nyugdíjazás esetén az alkalmazottal szemben külön felmondásnak nincs helye. 41. §. Eljárás kérelemre. (1) Amikor a szabályrendelet értelmében ellátásnak van helye, az érdekeltek kérelmére az eljárást feltétlenül meg kell indítani. (2) Az ellátásra irányuló kérelmét mindazokkal az okmányokkal fel kell szerelni, amelyek az ellátás megállapítása érdekében szükségesek. (3) Az alkalmazottnak a kérelemhez csatolnia kell szolgálati okmányait és születési bizonyítványát. — A tiszti főorvosi vizsgálat megtartása iránt az intézmény vezetősége intézkedik. (4) Az ellátástkérő özvegynek a házassági anyakönyvi kivonatot, a férj halotti anyakönyvi kivonatát, továbbá az erkölcsi magaviseletét tanúsító helyhatósági bizonyítványt kell bemutatnia; tartozik továbbá helyhatósági bizonyítvánnyal igazolni, hogy férjével ennek halála idején együttélt, ha pedig nem élt volna együtt, hatósági bizonyítvánnyal, vagy bírói ítélettel kell igazolnia, hogy a különélésre nem ő szolgáltatott okot. (5) Az elvált nőknek ugyancsak okmányokkal (helyhatósági bizonyítványokkal) kell igazolniok mindazokat az adatokat, amelyek az ellátásra való jogosultság alapjául szolgálnak. (6) Az árvák ellátása esetén azok törvényes származását, illetőleg törvényesítését és életkorát anyakönyvi kivonattal kell igazolni, be kell mutatni az apa halotti anyakönyvi kivonatát is. A törvényes, vagy törvényesített árvákkal a nevelési járadékot illetően egy tekintet alá eső gyermekekre [23. §. (2)] vonatkozóan anyakönyvi kivonattal, illetve bírói ítélettel, vagy hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni mindazoknak a feltételeknek a meglétét, amelyekhez a 23. §. a nevelési járadékra való jogosultságot köti. Ha nem az anya a gyám, a gyámi minőségét igazoló okiratot is csatolni kell. 42. §. A hivatalos adatok közlése. (1) Az ellátás alapjául szolgáló adatokat az érdekelttel közölni kell, akinek jogában áll azokra nézve észrevételeit 15 nap alatt előterjeszteni, egyszersmind köteles születési bizonyítványát bemutatni, valamint a netalán hiányzó, hivatalosan fel nem jegyzett adatokat okmányokkal igazolva pótolni, mert ellenkező esetben az ellátás csupán a hivatalból összeállított adatok alapján állapítható meg. (2) A szolgálati adatokat tartalmazó kimutatást akkor is közölni kell az alkalmazottal, ha az eljárás megindítását ő maga kérte.