Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931
12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 114 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidijasok és altisztek öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról
1931. május 15-iki közgyűlés. 114. szám. 133 43. §. A változások bejelentése. (1) Az ellátást élvezők (nyugdíjas, özvegy, elvált nő, árvák, III. gyámjuk stb.) kötelesek minden esetet, változást, körülményt (pl. az árva halála), amely a szabályrendelet értelmében akár a jogosultságot illetően, akár egyéb vonatkozásokban az ellátásra kihatással van, az eset stb. bekövetkezése után az ellátás legközelebbi esedékessége előtt, de legkésőbb az esett stb. bekövetkezésétől számított 8 napon belül az intézmény vezetőségének írásban bejelenteni és a bejelentésben foglaltakat igazolni. — Aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, vagy az ellátást folyósító intézményt (alapot) helytelen adatok bejelentésével félrevezeti, ha cselekmény e súlyosabb beszámítás alá nem esik, az okozott kárt megtéríteni tartozik. (2) Az intézmény vezetősége az ellátásban részesülőket ennek a rendelkezésnek a pontos betartására az ellátás folyósításáról szóló értesítésben — a szabályrendelet vonatkozó szakaszainak közlése mellett — nyomatékosan külön is felhívni köteles. 44. §. Az ellátásra vonatkozó ügyekben határozó szerv. A szabályrendeleten alapuló ellátásokat illetően minden ügyben az intézmény igazgatóságának előterjesztésére a polgármester határoz. 45. §. Az ellátás esedékessége. (1) A. nyugdíj a nyugdíjazásra vonatkozó polgármesteri határozatnak keltét követő hó 1. napjától előzetes havi, a lakáspénz a határozat keltét követő első lakbérnegyed 1. napjától előzetes negyedévi, az özvegyi és a nevelési járadék az alkalmazott vagy nyugdíjas halálának napját követő negyedik naptári hónap első napjától előzetes havi, az özvegyi járadékot kiegészítő lakáspénz pedig az alkalmazott vagy nyugdíjas halálának követő harmadik hónap után az első lakbérnegyed 1. napjától előzetes negyedévi részletekben válik esedékessé. — Az alkalmazott vagy nyugdíjas anya után a félárvák részére a nevelési járadék az anya halálát követő hónap első napjától esedékes. (2) Ha az özvegyi járadéknak az abban részesülőkre (özvegyi, elvált nők) eső hányada, úgyszintén ha a nevelési járadék a szabályrendeletben megállapított okokból akár egészben, akár megosztásban változik, a változott ellátásokat az ok beálltát követő első esedékességi időponttól kezdődő hatállyal kell kiutalni, illetve számításba venni. (3) Az utószülött után a nevelési járadék — az (1) bekezdésben megállapított korlátozással — annak a hónapnak az 1. napjától esedékes, amelyben az utószülött született. (4) A végkielégítést, a temetési segélyt egy összegben kell utalványozni. 46. §. Az életbenlétnek az igazolása. (1) Ha az ellátásban részesülő az ellátást az intézménytől közvetlenül személyesen veszi fel, az életbenlétet nem kell igazolni. (2) Ha az ellátás kifizetése belföldön a posta útján történik, az életbenlétet a postai kézbesítés igazolja. (3) Ha az ellátásban részesülő az ellátást az intézménynél meghatalmazott útján veszi fel, a helyi hatósággal (kerületi elüljáró, polgármester, községi elüljáróság) az ellátás összegéről kiállított nyugtákon az életbenlétet igazoltatni kell. (4) Azok az ellátást élvezők, akik a polgármester engedélye alapján állandóan külföldön tartózkodnak, minden évben szeptember havában kötelesek életbenlétüket igazolni. Ha az ellátásban részesülő ennek a kötelezettségének szeptember hó végéig nem tett eleget, az ellátás a naptári év végéig kifizethető ugyan, de a következő naptári év 1. napjától kezdődően a további kifizetéseket függőben kell tartani. Az életbenlétet az ellátást élvezőnek állandó külföldi lakóhelyére illetékes magyar külképviseleti hatósá" által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolnia. Indokolt esetben az életbenlét igazolására el lehet fogadni' az ottani helyi közigazgatási hatóság által kiállított bizonyítványt is ; ha az ellátásban részesülő szeptember hónapban Magyarországon tartózkodik, az életbenlétet a magyarországi tartózkodásának a helyére illetékes magyar helyi hatóság bizonyítványával is lehet igazolni. (5) Ha az ellátásban részesülő három hónapot meg nem haladó külföldre távozik, bejelentése alapján az ellátást a bejelentett címre, esetleg meghatalmazott kezéhez is ki lehet fizetni. 34