Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 114 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidijasok és altisztek öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról

1931. május 15-iki közgyűlés. 114. szám. már 10 beszámítható szolgálati éve van. — Ha a beszámítható szolgálati idő az öt évet meghaladta, a nyugdíj megállapításánál alapul veendő (6. és 7. §§.) szolgálati időhöz — tekintet nélkül a szolgálati évek számára — 6 évet kell számítani. (5) Ha az alkalmazott az üzem érdekeinek védelmében, az üzemet fenyegető veszedelem vagy kár elhárítása céljából tanúsított magatartása miatt a szolgálatra teljes mértékben képtelen lesz — tekintet nélkül arra, hogy ellátásra jogosult volt-e vagy sem — a legutoljára élvezett illetményeivel (5. §. 2. pont) egyenlő összegű nyugdíjban kell részesíteni. (6) Az alkalmazott nőnek saját szolgálata után nyugdíjra akkor is igénye van, ha férjnél van, vagy ha a férje után özvegyi ellátásban részesül, saját jogán szerzett nyugdíját akkor is megtartja, ha férjhez megy, föltéve, hogy a nyugdíjra való jogosultság kellékei megvannak. 10. §. A nyugdíj összege. (1) A nyugdíj évi összege a 9 évet és 6 hónapot meghaladó szolgálati idő után (6. és 7. §§.) a legutolsó törzsfizetés (5. §.) évi összegének a 40% >a, amely a 11. szolgálati évvel kezdődően és a 40. szolgálati évvel befejeződően évenkint 2%-kaI emelkedik ; a 40 éves szolgálati idő befejezésével az évi nyugdíj az alkalmazott legutolsó törzsfizetésének egész évi összegével egyenlő. (2) A 7. .§. (5) bekezdésében megjelölt esetben annak a szolgálatnak az illetményei az irányadók, amelyik szolgálattal kapcsolatban élvezett és beszámítható illetmények alapján — a szolgálati időnek a 7. §. (5) bekezdése szerint való számításával — magasabb összegű nyugdíj állapítható meg. (3) Ha az alkalmazott szolgálatának ideje alatt lakáspénzben is részesült, a szabályrendelet 2. §-ának (3) bekezdése értelmében járó lakáspénzét a teljes tízéves szolgálat után (6. és 7. §§.) a 15. szolgálati év teljes betöltéséig terjedő időben történő nyugdíjazásoknál az alkalmazott legutolsó lakáspénzének 60%-ában, a tizenöt évnél hosszabb szolgálati idő után történő nyugdíjazásoknál annak teljes összegében (100%) kell megállapítani. — A lakáspénz mértékének a megállapításánál irányadó szolgálati éveknek — az úgynevezett hadiévek [6. §. (13), 13/a), (13/b), (13/d)] figyelembevétele nélkül — teljesen kitöltőiteknek kell lenniök. A szolgálati éveket a lakáspénz megállapításánál nem szabad a 6. §. (12) bekezdése szerint számítani. — Ha a nyugdíj összegének megállapításánál alapul vett illetménnyel (5. §.) a nyugdíjazás idején egybekötött lakáspénz a nyugellátás tartama alatt magasabb összegben nyerne megállapítást, a nyugdíjazáskor folyósított lakáspénz ugyanebben az arányban emelkedik. 11- §• A nyugdíj megszüntetése. (1) A nyugdíjat meg kell szüntetni, ha a nyugdíjas: 1. meghal; ' 2. a székesfővárosnál, annak intézményénél, intézeténél, vállalatánál, üzeménél — ideértve a részvénytársasági szervezetben fenntartott vállalatokat és üzemeket is — újból alkalmazást nyer ; nem kell beszüntetni a nyugellátást, ha a nyugdíjas csak ideiglenes minőségben, havidíj vagy napidíj, esetleg óradíj mellett kap oly alkalmazást, amely után ellátásra (nyugdíjra, végkielégítésre) igényt nem tarthat • 3. elveszti magyar állampolgárságát; 4. szabályszerű engedély nélkül állandóan külföldön tartózkodik (8. §.); 5. akit azért nyugdíjaztak, mert szolgálatának ellátására tartósan képtelenné vált, az elrendelt orvosi felülvizsgálaton [9. §. (3)] igazolás nélkül meg nem jelenik vagy a felülvizsgálatot bármiféle okból szándékosan meghiusítja ; 6. közmegbotránkozást okozó erkölcstelen életet folytat; 7. még szolgálatának tartama alatt olyan cselekményt vagy mulasztást követett el, amely miatt az az ellátásra való jogosultságot elvesztette volna (4. §.), ha a cselekmény vagy a mulasztás elkövetése még szolgálatának ideje alatt derül ki; a nyugellátást azonban nem lehet megszüntetni akkor, ha a cselekmény vagy mulasztás elkövetése óta már három évnél hosszabb idő telt el ; 8. nyugállományba való helyezése után olyan körülmény derül ki, amely már a nyugdíjazás időpontjában megvolt és amelynek ismeretében a nyugellátás nem lett volna megállapítható ; úgyszintén, 9. ha a nyugdíjast bűntett miatt, vagy nyereségvágyból, vagy az állami, vagy a társadalmi rend ellen elkövetett vétség miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik; továbbá ha