Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

2.1 1930. február 7. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 258

1930. február 7-iki rendkívüli közgyűlés. 258. szám. 2 A törvényhatósági bizottság összetételében meg kell valósulnia annak az elvnek, mely szerint a teherviselő lakosság jogait és érdekeit egyedül és kizárólag azok képviseljék, kiket erre a tisztségre a nép alkotmányos módon megválasztott. A törvényhatósági bizottságnak ne lehessen senki, semmiféle címen tagja, ki nem a választó polgárságtól kapta megbízatását. Nem szabad a többséget kisebbséggé degradálni és a kisebbséget többséggé felemelni kiválasztott kerületeknek adományozott plurális választói joggal. A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. törvénycikk egyszerűen és világosan azt tartalmazza, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok száma a törvényhatóság lakosainak számához igazodik akként, hogy vármegyében mintegy hétszázötven, törvényhatósági jogú városban mintegy ötszáz lakosra esik egy-egy törvényhatósági bizottsági tag. Számuk vármegyében százötvennél kevesebb és négyszázötvennél több, törvényhatósági jogú városban százhúsznál kevesebb és száznyolcvannál több nem lehet. Vegyünk egy vármegyei és egy városi törvényhatóságot és azután hasonlítsuk össze Budapesttel. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye lakosságának lélekszáma 386.221. Országgyűlési képviselőválasztók száma (1927/28. évben 104.936. Választott bizottsági tagjainak száma 360. Összes bizottsági tagjainak száma (örökös és hivatalból való tagokkal) 504. Szeged törvényhatósági város lakosainak lélekszáma 119.100. Országgyűlési képviselőválasztók száma 35.712. Választott bizottsági tagok száma: 144. Összes bizottsági tagok száma : (örökös és hivatalból való tagokkal) 202. Míg Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében 104.936 választó mellett á választott bizottsági tagok száma 360, míg Szeged törvényhatósági városban 35.000 országgyűlési választó mellett a választott bizottsági tagok száma 144, addig a törvényjavaslat szerint Budapest főváros majdnem egymillió lakos lélekszám és 306.512 választó mellett választ 140 bizottsági tagot. Budapestnek három oly közigazgatási kerülete van, melynek mindegyike felülhaladja Szeged összes választóinak a létszámát, Budapest VII. kerületének, az Erzsébetvárosnak van 52.000 választója, a VI. kerületének, a Terézvárosnak van 43.000 választója, VIII. kerületének, a Józsefvárosnak van 41.000 választója. De Budapest IX. kerületének, a Ferencvárosnak is van 26.382 választója és Budapest V. kerületének, a Lipótvárosnak 25.286 választója. Milyen megalázása az Budapest főváros választó polgárságának, hogy ugyanakkor, amikor a legnagyobb vidéki város választ 144" bizottsági tagot, ugyanakkor a legnagyobb budapesti kerület, az Erzsébetváros, mint önálló közigazgatási kerület, választ tíz bizottsági tagot és Kőbányával kapcsolatos új közigazgatási kerületből még ötöt, azaz összesen tizenöt bizottsági tagot A javaslat szerint tervezett tizennégy közigazgatási kerületből alakított tizennégy választókerület, mely egyformán választ tíz-tíz bizottsági tagot, különböző területeknek jogegyenlőségét, a területi jogegyenlőséget teszi az egyedül igazságosnak és logikus politikai jogegyenlőség helyére. Mi azt óhajtjuk, hogy a törvénybeiktatott általános egyenlő, titkos választójogot ilyen aránytalan kicirkalmazásokkal lerontani ne lehessen. Ha a választókerületeket akár a huszonkét országgyűlési választókerület szerint alakítjuk meg, akár pedig közigazgatási kerületek szerint, az elv csak a jogegyenlőség, az igazság és az arányosság lehet. A javaslat jelenlegi beosztása helyett ajánljuk a következő intézkedést: A törvényhatósági bizottsági tagokat és póttagokat az országgyűlési választó- vagy közigazgatási kerületek szerint választják. Minden választókerület annyi bizottsági tagot és póttagot választ, amennyi a főváros összes választói közül a választókerület választói számának aránya szerint a választókerületre esik. 3. A törvényjavaslat az örökös tagok intézményét is beiktatja a törvényhatósági bizottsági tagok sorába. Ez az intézmény teljes ellentétben van a választási elvvel, mely időhatárhoz köti a megbízatást. Az önkormányzat keretében nem lehet örök bizalom. Az élet sok elszomorító példát mutat arra, hogy olyanok, kik a nép kegyéből és bizalmából emelkedtek magasra, egyéni, önző magánérdekből visszaéltek a helyzettel. A választópolgárság adja a megbízatást és ő jogosult arra, hogy azt visszavegye, ne újítsa meg. Mi tehát a választói jog és a jogegyenlőség szempontjából kifogásoljuk az örökös tagok intézményét. Ha ezzel szemben a kormányhatalom azt válaszolja, hogy ezt az intézményt már bevezették a vármegyei és városi törvényhatóságok szervezetébe, erre viszont azt feleljük, hogy a jogegyenlőség mindenütt csak egyforma lehet és a jogegyenlőség eszméjét az örökösség épúgy sérti a fővárosban, mint a vidéken. De a javaslat még e körön belül újabb megkülönböztetést tesz főváros és vidék között. A közigazgatás rendezéséről szóló törvény kimondja, hogy örökös tagul a bizottsági