Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

2.1 1930. február 7. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 258

1930. február 7-iki rendkívüli közgyűlés. 258. szám. 69 tagoknak legfeljebb 5%-a választható. Ezzel szemben a fővárosi javaslat 32 örökös tagot állít be a törvényhatósági bizottságba, ami a vidék 5%-ávaI szemben annak több mint háromszorosát, 16%-ot jelenti. De nemcsak az örökös bizottsági tagok száma, hanem a választásoknak módja is azt a gyanút ébreszti, hogy ebben az esetben nem annyira közéleti érdemek jutalmazásáról lesz szó, mint inkább biztos kormánypárti töltelék megszervezéséről, a választópolgárság kizárásával. A javaslat arányos választási rendszeren épül fel. E módszer szerint választják a bizottsági tagokat. E szerint alakult a központi választmány, de még e javaslat szerint is a törvényhatósági tanácsot az arányos rendszer szerint választják. A közélet terén való önzetlen munkának érdemszerinti elismerése nem íehet egyes pártok privilégiuma. Minden párt keretében vannak érdemes, közbecsülésben álló, köztiszteletet élvező bizottsági tagok, kiket nem szabad kiközösíteni akkor, mikor az érdemeknek bármely címen való jutalmazását teszik szavazás tárgyává. Javaslatunk : Ha a törvényhatósági bizottság az örökös tagság intézményét elfogadhatónak tartja, kimondja, hogy az örökös bizottsági tagok választása az arányos választási rendszer szerint történjék. A törvényjavaslatban erre vonatkozó szakasz fenti értelemben megváltoztatandó. 4. Az érdekképviseletek bizottsági tagsága tekintetében elvi álláspontunk az, hogy a választópolgárság válassza ki minden foglalkozási körből azokat, akiket jogainak és érdekeinek védelmére hivatottaknak tart. De ha már a javaslat ráhelyezkedett arra az álláspontra, hogy egyes érdekeltségi kategóriáknak külön képviseletet biztosít, semmiesetre sem helytálló az az eljárás, mely szerint a törvényhatósági bizottság közgyűlése választja ezeket. A kereskedelem és ipar testületei hivatottak elbírálni azt, hogy közülük foglalkozásbeli kiválósága kit képesít leginkább erre a tisztségre. Ugyanez vonatkozik a lateiner foglalkozásokra is. Javaslatunk: Az érdekképviseletek képviselőit maguk az érdekeltségek választják. A törvényjavaslatban tervezett ellenkező értelmű rendelkezés törlendő és a törvényjavaslatban a választás módjára vonatkozó rendelkezések részletesen megállapítandók az az érintett érdekképviseletek meghallgatása után. 5. A bizottsági ülések nyilvánosságának eddigi gyakorlatával szakít a javaslat akkor, amikor kimondja azt, hogy a bizottságok zárt ülésben tanácskoznak és határoznak. A zárt tárgyalás könnyűvé és biztossá teszi a korrupció útját, melynek leghalálosabb ellenszere a sajtónak nyilvánossága. Minden elméleti fejtegetésnél meggyőzőbben bizonyít a Haggenmacher-féle erdővásárlási kísérlet esete. A pénzügyi bizottságban többsége volt az erdővásárlásnak, de viszont a vásárt támadók vehemens ostroma oly mértékben kialakította a közvéleményt, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalása és többsége ellenére még sem hozták az ügyet a közgyűlés elé, mert ez az ügy nem bírja ki megegyszer a biz. tagok összességének, a közgyűlésnek nyilvánosságát. Ebből az esetből egészen világos, hogy a bizottsági nyilvános tárgyalás és a tárgyalásokról szóló sajtótudósítás volt ennek a felesleges vételi szándéknak temetője. A bizottságok nyilvános tárgyalásából a közre csak haszon és eredmény származhatik, nincs értelme, célja és magyarázata annak, hogy miért akarják kizárni a sajtó nyilvánosságát. Ragaszkodunk a sajtónyilvánosságban megtestesített közérdek védelméhez és épen ezért leghatározottabban ellenzünk minden zárt tárgyalást. Javasoljuk a törvényjavaslat jelenlegi rendelkezése helyett a következő szöveget: Az állandó szakbizottságok nyilvános ülésben tanácskoznak és határoznak. 6. A törvényjavaslat eltörli a hivatalnokokból alakított tanács eddigi kollektív és megállapítja a polgármester egyéni felelősségét, ugyanakkor felállítja a többségében laikusokból álló törvényhatósági tanácsot. Ez az új intézkedés elméletileg és eredetileg a hivatalnoktanács helyére lép és részben a közgyűlés hatáskörét veszi át. Helyeselni lehet magát ezt a gondolatot, hogy az önkormányzat legfontosabb ügyeit magából az önkormányzatból kiemelkedő tényezők intézzék, de az önkormányzat jogainak megkerülése és kijátszása az a mód, mellyel a javaslat az egészséges eszmét megvalósítja és egyben azonnal megöli. A főpolgármester által kinevezett hat törvényhatósági tanácstag teljesen illuzoriussá teszi ennek az intézménynek függetlenségét és ha még ehhez hozzávesszük a polgármesteri kart, mely nem képes ellentállni afelülről gyakorolt hatalmi nyomásnak, készen kapjuk a lényegéből kiforgatott, összeállításában kormánybefolyásnak alárendelt hatalmi instrumentumot, mely azonkívül a törvényjavaslat tervezete szerint fontos ügyekben zárt ülésben fog tárgyalni és határozni. Ez az intézmény ebben az alakjában elfogadhatatlan és életképtelen, csak arra alkalmas, hogy önérzetes polgárokat elviselhetetlen helyzetbe sodorjon, tehetetlen bábokká süllyesszen, a hatalom túlsúlya és némaságra kárhoztatása mellett. Ha a közigazgatás rendezéséről szóló törvény a vármegyéknél úgy intézkedhetett, hogy a kisgyűlésnek csak választott tagjai lehetnek, az ország fővárosa nem érdemli meg azt a lealázó bánásmódot, mellyel a kormánynak önkormányzati mázzal bevont fióktelepévé degradálják. 18