Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros területén teherszekerekkel való közlekedés tárgyában

1930. május 28-iki közg yűlés. 978. szám. 369 Ilyen hajtási jogosítványt, mely a kocsis nevét, lakását, személyleírását, fény­képét és illetőségi helyének megnevezését tartalmazza, csak olyan egyén kaphat, aki 18. életévét betöltötte, magyar nyelven beszél, a hajtásban jártas, az általános és a helyi hajtási és közlekedési szabályok ismeretéből a lakóhely — vidéki lakosok a munkahely — szerint illetékes kerületi kapitányságon levizsgázott s erről bizony­latot nyert. A hajtási jogosítvány szoros kiegészítő részét képezi a függelék, továbbá a jogerős büntetések bejegyzésére szolgáló betétlap, amelyeket a kocsis a hajtási jogo­sítvánnyal együtt állandóan magánál tartani köteles. A függelék a szolgálatba'lépés és a szolgálatból való kilépés évét, hónapját és napját, valamint a kocsitulajdonos nevét és lakását tartalmazza. A vonatkozó rovatok a munkaadó által töltendők ki. A jogosítványért jelentkező bejelentési lapszelvénnyel, vagy pedig a vidéki lakos a lakóhely szerint illetékes községi elüljáróság által kiállított igazolvánnyal köteles igazolni állandó tartózkodási helyét vagy lakását. Az ezen szabályrendelet életbelépése előtt kiállított hajtási jogosítványok a szabályrendelet jogerőre emel­kedését követő hónap első napjától számított 3 hónapig érvényesek. A hajtási jogosítvány elvesztése esetén a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysága egy hónapig érvényes ideiglenes hajtási jogosítványt ad ki. Indokolt esetekben a hajtási jogosítvány kiadása megtagadható és a meg­bízhatatlannak bizonyult, valamint az ezen szabályrendelet határozmányai ellen ismételten vétő kocsisoktól a már kiadott jogosítvány ideiglenesen vagy véglegesen vissza is vonható. A hajtási jogosítvány elnyeréséhez szükséges vizsgák díjmentesek. 13. §. A kocsis a hajtási jogosítványt a függelékkel és betétlappal együtt mindig magánál hordani és a rendőrközegek kívánságára felmutatni tartozik. 14. §. A hajtási jogosítvány beszerzése úgy a teherfuvarozást mások részére ipar­szerűen gyakorló fuvaros, vagy szállítóiparosoknál alkalmazott és ipari munkások gyanánt tekintendő kocsisokra, mint az egyéb ipari vagy gyári vállalkozókhoz vagy magánosokhoz beszegődött kocsisokra nézve kötelező. 15. §. A 12—14-ik §-ok rendelkezései a fővárosba alkalomszerűen jövő vidéki fuvarosokra nem terjednek ki. Ha azonban az ilyen vidéki fuvarosok a székes­főváros területén hosszabb vagy rövidebb ideig tartó fuvarozási munkát vállalnak, akkor ezeknek kocsisai is tartoznak hajtási jogosítványt beszerezni. 16. §. Minden szekérhez külön kocsis alkalmazandó. A kocsisnak a vezetésére bízott állatot kínzásszerűen ostorozni, vagy bármilyen más módon durván bántalmazni nem szabad. A kocsis köteles a vezetésére bízott állat egészségére és épségére ügyelni. Hajtás közben a kocsisnak a szekeret elhagyni, vagy aludni nem szabad. Nem esik kifogás alá a szekérnek felügyelet nélkül hagyása, ha a rövid időre való elhagyása az áruk átadása és esetleg az értékük felvétele végett vált szükségessé és ha e mellett az adott viszonyok olyanok, hogy a szekér­nek rövid időre történő felügyelet nélkül hagyásától a közlekedés vagy közbizton­ságra veszély vagy zavar nem támadhat. A főváros területén állandóan nagy figyelemmel kell hajtani. A kocsisnak ittas állapotban hajtani nem szabad. A hajtás minden körülmények között olyan legyen, hogy vigyázatlan hajtás miatt a személy- és vagyonbiztonság, valamint a közlekedés rendje ne veszélyeztessék. 17. §. Az egylovas aszfaltfőző kazánkocsiknál a kocsis a befogott lovat, ha meg­felelő külön ülőhely nincs, a kantárnál fogva gyalog vezetni tartozik. A rúdon ülni nem szabad. 93

Next

/
Thumbnails
Contents