Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros területén teherszekerekkel való közlekedés tárgyában

370 1930. május 28-iki közgyűlés. 978. szám. 18. §. Ha több szekér halad egymás után, a gyalogosok átjárásának biztosítása céljából két-két szekér közt legalább 6 méter távolság hagyandó, kivéve a rendőrség által engedélyezett fogatos (kubikos) taligákat. 19. 8 A megrakott szekér, vagy rúgónélküli szekér egyáltalában csak lépésben, a rugóval ellátott üres szekér, úgyszintén az élelmi- és egyéb árúcikkek szállítására szolgáló könnyűszerkezetű kihordókocsi pedig legfeljebb csak mérsékelt ügetésben haladhat. A hajtás és kitérés balra, az elkerülés pedig jobbra történik. Üres szekér a megterheltnek, a lejövő a felmenőnek kitérni tartozik. Előrehajtani csak akkor szabad, ha az elől lévő szekér lépésben halad, ha elég széles az út és ha elegendő tér van arra, hogy balról ismét a kocsisorba be lehet hajtani. Ha utcakeresztezésnél két ellenkező irányból jövő szekér találkozik, az egyenes irányból jövő szekér a balról jövő szekér előtt megállani és azt átbocsátani köteles. A hidakon és az alagútban szekérrel előzni tilos és csak lépésben szabad hajtani. Vámvonalon kívüli utakon üres szekereknek az ügetés meg van engedve. 20. §. A járdára felhajtani, a közúti villamos vasutak vágányain szükség nélkül haladni, temetési és más menetek, a katonaság sorrendjébe vagy a csoportosan haladó gyermekek közé behajtani tilos. Az udvari, továbbá a baleset vagy veszély helyére vonuló mentő, tűzoltó, rendőrségi járművek, valamint temetési, vallási és más ünnepi, katonai menetek elől, akár ezekkel szemközt jövő, akár velük egyirányban haladó szekerek feltétlenül kitérni kötelesek. Általában fokozott elővigyázattal kell hajtani: 1. keskeny vagy nagyforgalmú utakon ; 2. egyik utcából a másikba való befordulásnál; 3. általában mindenütt, ahol a közlekedés szűk térre szorul, vagy bármiféle okból akadályozva van. Lépésben kell hajtani házakból való ki- és behajtásnál. Ütkanyarokban, utcákba vagy mellékutakra való befordulásnál jobbra a külső ívben, balra a belső ívben kell hajtani. A menetsebesség lassítását, a megállást, vagy útvonaltól jobbfelé való eltérést a jobbkar vízszintes kinyujtásával, vagy megfelelő jelzőkészülékkel idejekorán kell jelezni. A szekeret hatósági közeg felszólítására vagy jelzésére azonnal meg kell állítani. A kocsis minden felvilágosítást megadni, továbbá a hajtási jogosítványt és annak függelékét a hatósági közeg kívánságára ellenkezés nélkül felmutatni tartozik. 21. §. Szánba fogott lovakat csengővel vagy csörgővel kell ellátni. 22. §. A Petőfi Sándor- és Kígyó-utcákban, valamint a Váci-utcának a Vörösmartytértől az Irányi-utcáig terjedő részén hosszában és a Városligetnek az Állatkerti-út, Hermina-út, István-út és Aréna-út által határolt részén teherszállító szekér csak akkor közlekedhetik, ha a rakományt ezen utcák valamelyikébe, vagy onnan szállítják. A székesfőváros tanácsának jogában áll a budapesti m. kir.. államrendőrség főkapitányságának meghallgatása után egyes utcákban, utakon és tereken a teherkocsi (szekér) közlekedést a forgalom igényeihez képest esetről-esetre korlátozni és szükség esetén teljesen meg is szüntetni. A szabályrendelet ezen rendelkezése a budapesti m. kir. államrendőrségnek az 1881. évi XXI. t.-c. 7., 8. és 9. §-aiban szabályozott intézkedési jogát természetszerűleg nem érinti. 23. §. Teherszekérrel fuvarszerzés végett csakis a székesfőváros tanácsa és a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysága általegyüttes megállapodással kijelölt állomáshelyre szabad kiállani. A teherszekérállomáson csak hatósági engedéllyel bíró fuvarosok tartózkodhatnak. Az egyes állomáshelyekre az ott helyet foglalható szekereket a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága osztja be. A főkapitány-