Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

3.2 1930. február 21. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 378 - A budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár Részvénytársaság alapszabályai

1930. február 21-iki közgyűlés. 378. szám. 131 I. cím. A közgyűlés. 10. §. A közgyűlés hatásköre. A közgyűlés hatáskörébe a következő ügyek tartoznak : a) A kereskedelmi törvény 183. §-ában említett eset kivételével az igazgatóság és a felügyelőbizottság megválasztása, elmozdítása és felmentése, b) a számadások megvizsgálása, a mérleg- és eredményszámla megállapítása és a nyereség felosztása, az esetleges veszteség mikénti fedezése, c) minden javaslat, melyet az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság a közgyűlésen tárgyaltatni kíván, d) minden indítvány, melyet a 21. szakasz szerint a részvényesek az igazgatóság útján határozathozatal végett a közgyűlés elé terjesztenek, e) egyesülés más társaságokkal, f) oly szerződések kötése, melyek minden társasági ügyletnek közös haszonra vezetését célozzák, g) az alaptőke felemelése vagy leszállítása, h) az alapszabályok megváltoztatása, i) az igazgatóság, a felügyelőbizottság és a végrehajtóbizottság tiszteletdíjának, illetve díjazásának megállapítása. j) a takarékpénztár elismert vállalati nyugdíjpénztára alapszabályainak megállapítása ; a nyugdíjpénztár megszüntetése, k) a takarékpénztár feloszlása s a felszámolók megválasztása és a felszámolók díjazásának megállapítása. 11. §• Rendes és rendkívüli közgyűlés. Az alapszabályszerűen összehívott és határozatképes közgyűlés a részvényesek összességét képviseli. A közgyűléseket Budapesten kell tartani. A közgyűlések rendesek és rendkívüliek. Minden év első felében rendes közgyűlést kell tartani, amelyen az igazgatóság által elkészített s a felügyelőbizottság által megvizsgált előző évi zárszámadást és mérlegét, valamint az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentését elő kell terjeszteni. Rendkívüli közgyűlést akkor kell összehívni, ha azt az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság szükségesnek tartja, vagy ha azt a mindenkori bejegyzett alapszabályok szerinti alaptőkének legalább Vio (egytized) részét képező részvények tulajdonosa vagy tulajdonosai (részvényes vagy részvényesek) a renkívüli közgyűlés okának és céljának megjelölésével írásban kérik s egyidejűleg a fentjelzett mennyiségű részvényt s ezeknek még le nem járt szelvényeit és szelvényutalványait a takarékpénztárnál letétbe helyezik. 12. §. A közgyűlés elnöke és az elnök hatásköre. A közgyűlésen az igazgatósági elnök, ennek akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt egyik alelnök elnököl. Szükség esetén az elnöklőt az igazgatóság jelöli ki, mégpedig mindkét alelnök akadályoztatása esetén az igazgatósági tagok közül. A közgyűlést a közgyűlés elnöke nyitja meg, megállapítja a határozatképességet, kirendeli a jegyzőt, — aki nem részvényes is lehet, — a jelenlevő részvényesek vagy meghatalmazottak közül kettőt felkér a jegyzőkönyv hitelesítésére, szükség esetén három tagból álló szavazatszedőbizottságot vagy bizottságokat küld ki, meghatározza a tárgyalás sorrendjét, vezeti és berekeszti a tárgyalásokat, meghatározza a szavazás módját és kimondja a hozott határozatokat. A közgyűlés rendjének és méltóságának fenntartása a közgyűlés elnökének a feladata. 13. §. A közgyűlés összehívására jogosultak. A közgyűlés összehívása a kereskedelmi törvény 178. és 195. §-aiban meghatározott eset kivételével csakis az igazgatóság hatáskörébe tartozik.