Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

3.2 1930. február 21. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 378 - A budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár Részvénytársaság alapszabályai

1930. február 21-iki közgyűlés. 378. szám. 14. §. A közgyűlés összehívásának módja. A közgyűlés összehívása a 121. szakasz szerint közzéteendő hirdetmény útján történik. Ennek a hirdetménynek a közgyűlés helyét, idejét, tárgyait, valamint a részvények letételére szolgáló helynek és időnek megjelölését kell tartalmaznia. Ha a közgyűlés tárgya az alapszabályoknak lényeges módosítása, a hirdetménynek a módosítás lényeges tartalmát magában kell foglalnia, míg az esetben, ha a közgyűlésnek tárgya az alapszabályoknak csak lényegtelen módosítása, elegendő, ha a hirdetmény az alapszabályoknak módosítandó szakaszait számuk szerint megjelöli. A hirdetményt a közgyűlés napját legalább 8 nappal megelőzőleg közzé kell tenni. A közzététel napja a kitűzött határidőbe be nem számítható. Érvényes határozatot — egy újabb közgyűlés összehívására vonatkozó indítvány kivételével — csak az összehívási hirdetményben felvett napirendre tűzött tárgyakról lehet hozni. 15. §. A közgyűlés határozatképessége. A közgyűlés határozatképes, ha azon a mindenkori bejegyzett alapszabályok szerinti alaptőkének legalább V< (egyötöd) részét képviselő részvényes vagy meghatalmazott jelen van. Ha bármely közgyűlés nem határozatképes, 15 napon belül megtartandó újabb közgyűlést kell összehívni, amely másodízben összehívott közgyűlés a megjelentek és szavazataik számára való tekintet nélkül mindazon tárgyakra nézve határozatképes, amelyek az elnapolt közgyűlés napirendjére voltak kitűzve és amelyek az új hirdetményben is közzé lettek téve. 16. §. A közgyűlés határozatai. A közgyűlés határozatait általános szótöbbséggel hozza, a szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnök szavazata dönt. Választásoknál azt, vagy azokat kell megválasztottaknak tekinteni, akik viszonylagos szótöbbséget nyertek. A választások közfelkiáltás útján is történhetnek ; öt vagy több jelenlevő részvényes kívánságára azonban, akik a 20. szakaszban megjelölt módon legalább 500 darab részvényt letétbe helyeztek, titkos szavazást kell elrendelni. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén sorshúzás dönt. 17. §. A közgyűlés, jegyzőkönyvei. A közgyűlés lefolyásáról, a.hozott határozatokról és a megtartott választásoksokról jegyzőkönyvet kell vezetni. A közgyűlési jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző írja alá, az elnök által felkért két részvényes vagy meghatalmazott hitelesíti s azt eredetiben vagy hiteles másolatban a cégbírósághoz kell beterjeszteni. A jegyzőkönyvbe fel kell venni a közgyűlés helyét és idejét, a megjelent részvényesek vagy képviselők (meghatalmazottak) nevét, a letétbe helyezett részvények darabszámát, az elnök és a jegyző nevét, a hitelesítők neveit, annak megállapítását, hogy a közgyűlést kellő időben és módon hívták egybe és hogy az alapszabályok értelmében határozatképes-e, a tárgysorozat minden pontjára vonatkozó indítványokat, a felszólalások lényeges rövid tartalmát, a szavazás eredményét, a szavazatok számszerű megoszlását, a határozatok szószerinti szövegét, a tárgysorozaton kívüli felszólalásokat, indítványokat és határozatokat. 18. §. Közgyűlési határozatok végrehajthatósága. Az alapszabályok módosítását, a társaság feloszlását, vagy más társasággal való egyesülését tárgyaló közgyűlési határozatok a kereskedelmi cégjegyzékbe való bevezetés megtörténte előtt joghatállyal nem bírnak és végre nem hajthatók.