Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930
3.2 1930. február 21. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 346 - 347
1930. februá r 21-iki k özgyűlés. 345—347. szám 115 6. Folyamodó .;öteles a most átengedett területre már előírt útburkolási és csatornázási járulékokat, azok összegének közlésétől számított 30 napon belül a székesfőváros közönségének megfizetni, valamint a használat tartama alatt az átengedett terület és a rajta álló felépítmények után esedékes mindennemű közterhet, ideszámítva az útburkolási és csatornázási járulékot, illetékegyenértéket, adókat stb. viselni, úgyhogy ebből a használatból kifolyólag a telektulajdonos székesfővárost semminemű fizetési kötelezettség nem terhelheti. 7. A székesfőváros úrijogának elismerése címén minden év január hó 2-án egy drb 10 pengős aranyat, vagy azzal azonos vásárlóerejű más magyar értéket köteles folyamodó a székesfőváros központi pénztárába befizetni. 8. A most átengedett területnek folyamodó által való használatából származó mindennemű bélyegköltséget, illetéket, valamint a telekkönyvi bejegyzésekkel kapcsolatban felmerülő mindennemű díjfizetést, úgyszintén folyamodó részéről teljesítendő fizetések nyugtabélyegét, vagyis a használattal összefüggő mindennemű költséget folyamodó tartozik viselni. Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a szokásos, valamint a most megállapított és a tanács részéről még felvehető új vagy eltérő feltételeket és kikötéseket foglalja írásbeli szerződésbe, megjegyezvén, hogy a bérbeadás csakis a szerződésnek a felek részéről történő szabályszerű aláírása után válik a székesfővárosra nézve kötelezővé. A közgyűlés ezen határozatot kormányhatósági jóváhagyás végett felterjeszti a m. kir. belügyminiszterhez. !346. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 33.017/1928— IV. számú előterjesztése a IX. kerület középsőferencvárosi róm. kat. plébániatemplom céljára székesfővárosi terület átengedése ügyében. A budapesti róm. kat. plébániák megosztására vonatkozó 1882/1922. kgy. számú határozatával a törvényhatósági bizottság közgyűlése a székesfőváros kegyurasága alá tartozó Budapest-középsőferencvárosi róm. kat. plébániát — más elhelyezési megoldás hiányában — a Lazarista atyák IX. kerület, Gát-utca 6. szám alatt levő rendházának és templomának felhasználásával helyezte el ideiglenesen. A templomelhelyezés kérdésének végleges megoldása — melyet az egyházi főhatóság is állandóan szorgalmaz — annál is inkább szükséges, mert a jelenlegi kápolna csekély befogadóképességénél fogva plébánia céljára egyáltalán nem megfelelő. A törvényhatósági bizottság közgyűlése ennek tudatában a fentebb jelzett 1882/1922. és 1970/1923. kgy. számú határozatában már elvben kimondotta, hogy a középsőferencvárosi róm. kat. plébániatemplomot a Gróf Haller-utca és Mesterutca sarkán a Vásártéren kívánja elhelyezni. Ennek alapján a közgyűlés, a kisajátító és a pénzügyi bizottságnak a tanács által is pártolt javaslatához hozzájárulva, a IX. kerületi Nagyvásártérnek 9630. helyrajzi számmal jelzett részéből a Gróf Haller-utca és Mester-utca közé eső telektömbnek a 46— XXV. 1. tt. sz. térrajzon feltüntetett részét a székesfőváros kegyurasága alá tartozó Budapest-középsőferencvárosi róm. kat. plébániatemplom elhelyezése céljára,' a főváros tulajdonjogának fenntartása mellett végérvényesen kijelöli azzal, hogy az építendő templom a most kijelölt telken a Közmunkák Tanácsa kívánságának megfelelően úgy helyeztessék el, hogy a templom legjellegzetesebb része, a tornya a Mester-utca belső szakaszának tengelyvonalába, a templwn főtengelye pedig a Gróf Haller-utca és Mester-utca szögfelező vonalába essék. Egyben kimondja a közgyűlés, hogy a szóbanlevő ingatlan külön telekkönyvi testté alakítva továbbra is a székesfőváros tulajdonaként telekkönyveztessék, megengedi azonban azon tulajdonjogi korlátozás feljegyzését, hogy a kijelölt ingatlan felépítményeivel együtt kizáróan a székesfőváros kegyurasága alatt álló róm. kat. plébánia céljait szolgálhatja ; amennyiben pedig bármely oknál fogva megszűnnék ezen célt szolgálni, úgy az ingatlan felépítményeivel együtt a főváros korlátlan tulajdonát fogja képezni. Kiköti végül a közgyűlés, hogy a telken csakis oly tervek alapján történhet építkezés, melyhez a főváros, mint telektulajdonos és kegyúr előzetesen hozzájárult. Ez a közgyűlési határozat jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetik. !347. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 147.413/1929— IV. számú előterjesztése az I. kerület, Hengermalom-úti Kápolna Egyesület kérelmére az I. kerület, Mohaiutcában kápolna és paplak céljára széksfővárosi terület kijelölése ügyében. A közgyűlés a tanács előterjesztéséből megállapítja, hogy az I. kerület, Hengermalom-út környékén mintegy 6500 róm. kat. hívő lakik, kiknek lelki gondozása megfelelő helyiség hiányában csaknem lehetetlen. A legközelebb fekvő templom a Villányi-úti plébánia is mintegy 30 perces gyalogutat jelent és semmiféle közlekedési eszközzel meg nem közelíthető. A gyalogút pedig a vasúti síneken vezet keresztül, ami az elszigeteltséget teljessé teszi. Ezen körülmények indokolttá tették a Hengermalom-úti Kisegítő Kápolna Egyesület templomépítési törekvését, mely egyesület ezidőszerint az istentiszteleteket a Hengermalom-úti községi elemi iskola tornatermében tartja olyképen, hogy a tornateremben minden alkalommal oltárt állít.
