Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

3.2 1930. február 21. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 346 - 347

116 1930. február 21-iki közgyűlés. 347. szám. Mindezek alapján a kisajátító és pénzügyi bizottságnak a tanács által pártolóan előterjesztett javaslatához hozzájárulva — melyet az egyházi főhatóság is már magáévá tett — elhatározza, a közgyűlés, hogy az I. kerület, Mohai-utca és Bikszádiutca találkozásánál fekvő 3485/5. helyrajzi számú és a főváros tulajdonát képező telektömbnek az építendő templom és paplak méreteinek megfelelően kihasítandó részét róm. kat. templom és paplak felépítése céljára, a főváros tulajdonjogának fenntartása mellett, végérvényesen kijelöli és az alábbi feltételek mellett a Hengermalom-úti Kisegítő Kápolna Egyesület részére annak idején használatra átadni rendeli. 1. A Kápolna Egyesület a használatra kijelölt telket felépítményeivel együtt kizárólag róm. kat. templom és lelkészlakás céljára használhatja. 2. Az egyesület köteles a templom építését 1931. évi augusztus hó l-ig megkezdeni és az építkezést 1934. évi július hó 31-ig befejezni, illetőleg a templomot rendeltetésének átadni, mint nyilvános jellegű templomban az istentiszteleteket és a szentségek kiszolgáltatását ellátni, végül az épületek fenntartásáról és jókarbantartásáról gondoskodni. A leikészlak a templom felépítésétől számított három év alatt, vagyis legkésőbb 1937. évi augusztus hó 1-én rendeltetésének átadandó. 3. A templom és lelkészlak kizárólag oly tervek alapján épülhet, melyhez a főváros, mint telektulajdonos előzetesen hozzájárult. Ezen hozzájárulás nélkül építési engedély ki nem adható. x 4. Az egyesület köteles az adódó szükséghez képest a telket az építésügyi szabályzatnak megfelelően, lehetőleg lábazatos vasrácsos kerítéssel ellátni és a telek előtt elvonuló gyalogjáró állandó tisztántartásáról saját költségén gondoskodni. 5. Köteles az egyesület a templomi istentiszteletek és egyéb egyházi szolgálat rendjére nézve az esztergomi főegyházmegyei hatóság rendelkezéseit tudomásul venni és végrehajtani. 6. A telek, valamint a létesítendő felépítmények feletti használati jog kizárólag folyamodó egyesületet illeti meg és ezen jogát az egyesület másra át nem ruházhatja, meg nem terhelheti és el nem idegenítheti. Amennyiben idők folyamán azonban ezen a területen, akár kegyúri akár nem kegyúri plébánia vagy helyilelkészség állíttatnék fel, a Kisegítő Kápolna Egyesülettel kötött használati szerződés érvényét veszti, a tényleges használat pedig a felállítandó plébánia, vagy helyilelkészségre fog újabb használati szerződéskötés útján — kegyuraság esetén enélkül— átszállani. 7. Ha az egyesület a kápolnát és paplakot a 2. pontban említett határidőig fel nem építené és itt az istentiszteletet és egyéb egyházi szolgálatokat meg nem kezdené, vagy azt állandóan nem gyakorolná, illetve ezek egy évet meghaladó időn át szünetelnének, ha az építkezést nem a 3. pont értelmében végezné el, ha az egyesület bármely okból megszűnnék, vagy a vagyona feletti rendelkezési jogát elvesztené, ha a telket vagy a felépítményeket más célra használná vagy a szerződésben vállalt bármely kötelezettségét cselekvés, vagy mulasztás által megsértené, ez esetben az egyesület használati joga megszűnik és a telek a rajta álló felépítményekkel együtt minden kártérítési vagy megtérítési kötelezettség nélkül a székesfőváros korlátlan tulajdonába és birtokába azonnal visszaszáll s a főváros jogosítva lesz az ingatlant és tartozékait bírói eljárás nélkül közigazgatási úton birtokba venni. 8. A használatra átengedett telek és az azon létesítendő épületek után járó mindennemű közterheket, amelyek rendszerint az ingatlantulajdonosát terhelik, úgy mint az adókat, illetékegyenértéket, kövezési és csatornázási járulékot, vízvezetéki díjakat a használat tartama alatt mindenkor és kizárólag az egyesület tartozik viselni, úgy hogy a székesfővárost a használatba adott ingatlan után a használat tartama alatt soha semmiféle kiadás ne terhelje. A telekre már kirótt burkolási és csatornázási járulékok is az egyesület terhét képezik s ezek a szerződés aláírásától számított 30 napon belül a székesfőváros központi péntárába befizetendők. 9. A székesfőváros tulajdonjogának elismerése fejében köteles az egyesület évenként mindig január hó 2-án 10 aranypengőt, illetve azonos vásárlóerejű összeget a székesfőváros központi pénztárába befizetni. 10. A székesfőváros megengedi, hogy a használatra adott telekre folyamodó egyesület javára a használati jog bekebeleztessék azon feltétel alatt, hogy a használati jog bekebelezésével egyidejűleg a használati jogot korlátozó feltételek és kötelezettségek is a székesfőváros javára telekkönyvileg feljegyeztetnek. 11. A használati szerződés és az abban foglalt jogügylet után járó mindennemű bélyeg- és illetékköltséget, valamint a használati jog telekkönyvi bejegyzésével és a korlátozások telekkönyvi feljegyzésével egybekötött költségeket, nemkülönben az egyesület részéről eszközlendő befizetésekről szóló nyugták bélyegköltségeit az egyesület tartozik viselni. Ez a közgyűlési határozat jóváhagyás végett m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetik.