Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1929
17. 1929. december 5. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1250 - 1251 - 1252
374 1929. december 5-iki rendkívüli közgyűlés. 12 52. szám . Ha tehát az október hó 23-iki rendkívüli közgyűlés magára a hivatalosan előtte nem jekvő tervezetre is tette volna meg megjegyzéseit, holott ezt nem tette és a tervezetről határozatában semmiféle vonatkozásban meg nem emlékezett, még a tervezetre vonatkozó esetleges határozata sem prefudikálhatott volna az indokolással kísért törvényjavaslattal való foglalkozásnak. Ez a fejtegetés egyben válasz Budapest főpolgármestere levelének ama részére is, mely szerint: »az összehívni kívánt közgyűlés vagy azonos tárgyú lenne azzal, amivel az október hó 23-iki foglalkozottA A tárgy tehát nem azonos, hanem merőben eltérő, de ismét teljesen téves a főpolgármester úr ama következtetése, mely szerint »az ügyrend 1 .§-a alap fán nem teljesíthetem a kívánságot, mint véleményem szerint teljesen feleslegesek. A főpolgármester úr nem jogosult azt elbírálni, hogy szükséges-e, vagy felesleges-e a rendkívüli közgyűlés. Ugyanígy téves a főpolgármester úr levelének ama része, amely szerint abban az esetben, ha az összehivatni kért közgyűlés az október hó 23-iki határozatnak megváltoztatására irányulna. »Az ügyrend 6. §-ának 3. bekezdése nem engedi meg számomra a rendkívüli közgyűlés összehívását, mert a közgyűlési határozatnak megváltoztatására irányzott indítványok csak 3 hó lefolyása után vétethetnek tárgyalás alá.v Elsősorban az idézet nem teljes, mert a 6. §. 3. bekezdésének folytatása és befejezése így szól: »Ha csak a közgyűlés a korábbi tárgyaláskor fenn nem forgott, de újabban felmerült ténykörülmények alapján egyes esetben másként nem határoz.« A szakasznak ebből a részéből kétségtelenül kitűnik, hogy az eset elbírálásának hatósága nem a főpolgármester, hanem a közgyűlés és a közgyűlésnek mindig joga van új tényállás alapján határozatát megváltoztatni három hónapon belül is. De ebben az ügyben még a határozat megváltoztatásáról sincs sző. Az október hó 23-iki határozat felterjesztés a kormányhoz, konkrétumok nélkül. Általánosságban tartott óhajok. November hó 22-én pedig 40 biz. tag a rendkívüli közgyűlés összehívását azért kérte, hogy a törvényhatóság felirattal forduljon a képviselőházhoz a fővárosi törvényjavaslatban foglalt rendelkezések tárgyában. Sem ugyanazon tárgyú határozatról, sem a határozat megváltoztatásáról nem volt szó, hanem egy teljesen új, az október hó 23-iki határozattal össze nem függő határozatról, a nyilvánosságra hozott törvényjavaslat konkrét rendelkezésével kapcsolatban. De különben is minden változott helyzet és minden változott . tényállás mellett a főváros törvényhatóságának joga van határozatot hozni bármely időhatáron belül. A törvényhatóságnak mindig, minden körülmények közt joga van felirattal élni, nemcsak az ügyrend, hanem ami ennél még több, a törvény alapján. A statútum • nem lehet erősebb a törvénynél. Ha 40 biz. tag igénybe akarja venni a jelirat jogát, nem lehet oly ügyrendi szabály, nincs oly ügyrendi magyarázat, amely megakadályozhatja a főváros közgyűlését annak eldöntésében, hogy élni akar-e a törvényben biztosított jogával. Semmiféle címen, semmiféle ürüggyel nem lehet megtagadni annak a közgyűlésnek összehívását, amely a főváros törvényhatóságának törvényben biztosított felirati jogát akarja érvényesíteni. Mindezek alapján megállapítjuk, hogy Budapest főpolgármestere azzal az intézkedésével, mellyel közgyűlési elnök hatáskörét ebben az ügyben betegség címén átruházta Budapest polgármesterére, majd pedig akkor, • amikor Budapest polgármestere a rendkívüli közgyűlés összehívását 1929. évi november hó 29-én délután 4 órájára elrendelte és kihirdette, a főpolgármester már az átruházott hatáskört magának vissza-
