Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926
8. 1926. július 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 789 - 790 - 791
1926. július 10-iki köz gyűlé s. 79 1. szá m. A II. 1/b. pontban „az árvaszéki elnök helyetteseinek állása a III. fizetési osztály 4. és 3. fokozatába" szavak helyébe a következőket iktatja be: „az árvaszéki elnök helyetteseinek állása a IV. fizetési osztályba". A II. 1/c. pontban „a tiszti főügyészhelyettes állása a III. fizetési osztály 4. és 3. fokozatába soroztatik" szavak helyébe a következőket iktatja be: „A tiszti főügyész helyettesének állása a IV. fizetési osztályba soroztatik". A II. l/e. pontban a „tiszti főorvos helyettesének állása a III. fizetési osztály 4. és 3. fokozatába soroztatik" szavak helyébe a következőket iktatja be: „a tiszti főorvos helyettesének állása a IV. fizetési osztályba soroztatik". A III. 5. pont első bekezdését akkép módosítja, hogy „a rendelkezési állományba helyezett alkalmazottnak a rendelkezési állományba helyezéséről szóló értesítés kézbesítésének napját követő második hónap első napjától kezdve az a fizetés (nyugdíjba beszámítható javadalmazás) jár, amelyre neki a rendelkezési állományba helyezés időpontjában a betöltött állás után 1925. évi június hónapban igénye volt." A III. fejezet 8. pont negyedik bekezdésének harmadik sorából a „nyugdíjba be nem számítható" szavakat törli. 3.) Kimondja, a közgyűlés, hogy a 410/1926. kgy. számú határozatának IV., V., VI. és VII. fejezeteit, amelyek a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjainak megállapítására vonatkoznak, változatlanul fentartja és felhívja a tanácsot, hogy az ezen fejezetekben foglalt intézkedéseket, amelyek a 7000/1925. M. E. számú kormányrendeletben foglaltakkal nem ellenkeznek, a m. kir. belügyminiszter úr 52.982/1926— IV. számú leiratában foglaltak értelmében hajtsa végre. Figyelemmel arra, hogy a m. kir. minisztérium 300/1926. M. E. szám alatt folyó évi július hó 1-étől kezdődőleg az állami és vármegyei tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, továbbá mindezek özvegyeit és árváit megillető ellátási díjakból az 1924. évi IV. t.-c. alapján eszközölt úgynevezett szanálási százalék levonását, a 15 évnél kevesebb beszámítható szolgálati idővel rendelkezők kivételével eltörölte, a székesfővárosi nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjait terhelő ezen százalékok törlését szintén elhatározza. Mindezek alapján a 410/1926. kgy. számú határozatának VIII. fejezeteként beiktatja a következő rendelkezéseket: „1. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. t.-c. 2. §-ának kiegészítő részeként a törvényhez csatolt a) melléklet A. II. része 3. pontjának második bekezdésében foglalt és az 1104/1924. kgy. számú közgyűlési határozat II. rész 3. pontjának a) és b) bekezdéseiben szószerint idézett korlátozó rendelkezések, a székesfővárosi tisztviselőket, hivatalnokokat és egyéb alkalmazottakat, valamint ezek özvegyeit és árváit megillető ellátások megállapításánál, az 1926. évi július 1-től kezdődőleg nem nyernek alkalmazást. 2. Azoknál a tisztviselőknél, hivatalnokoknál és egyéb alkalmazottaknál, akiknek a nyugalomba helyeztetésük időpontjában tizenöt évi, vagy annál több beszámítható szolgálati idejük volt, a nyugdíjat az 1926. évi július 1-től kezdődőleg az alapul veendő fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) azzal a százalékával kell megállapítani, amely százalék megfelel az érvényben álló rendelkezések szerint az illető nyugdíjas beszámítható szolgálati idejének. 3. Azoknál a tisztviselőknél, hivatalnokoknál és egyéb alkalmazottaknál, akiknek a nyugalomba helyeztetésük időpontjában tizenöt évnél kevesebb beszámítható szolgálati idejük volt, a nyugdíjat az 1926. évi július 1-től kezdődőleg is, a nyugdíj címén különben járó összegnek a hatvan százalékával kell megállapítani. 4. A tizenöt évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő után nyugalomba helyezett annak a nyugdíjasnak a nyugdíját azonban, akire nézve az 1104/1924. kgy. számú kgy. határozat II. rész 5. pontjának második bekezdésében megkívánt feltételek fenforognak, a fenti 2. pontban foglalt rendelkezés szerint kell megállapítani, még pedig azoknál, akiknél a teljes munka- és keresetképtelenség' már az 1926. évi július hó l-jét megelőzőleg meg volt állapítva, az 1926. évi július hó l-jétől kezdődőleg, a többieknél pedig a teljes munka- és keresetképtelenség megállapításának napját követő hó 1-től kezdve. 5. Az érvényben álló rendelkezések értelmében özvegyi nyugdíjra igénnyel bíró özvegyeknek özvegyi nyugdíját az 1926. évi július hó 1-től kezdve az alapul veendő fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) az ötven százalékában, illetőleg, ha a nyugalmazott állapotban elhalt férjnek nyugdíja a fizetés (nyugdíjba beszámítható javadalmazás) 50°/o-ánál kisebb százalékkal állapíttatott meg, ezzel a kisebb százalékával kell megállapítani. 6. Az érvényben álló rendelkezések értelmében nevelési díjra igénnyel bíró, illetőleg kegynevelési díjat élvező árváknak fejenkint járó nevelési díját (kegynevelési díját) az 1926. évi július 1-től kezdve az árvák anyját a jelen határozat szerint megillető özvegyi nyugdíjnak alapulvétele mellett kell megállapítani. 7. A székesfővárosi nyugdíjszabályrendelet 18. §-a alapján megállapítható végkielégítés összegét abban az esetben, ha az 1104/1924. kgy. számú közgyűlési határozat II. fejezet 5. pontjának második bekezdésében megkívánt feltételek fenforognak — eltérően az említett közgyűlési határozat II. fejezet 22. pontjának első
