Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

8. 1926. július 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 789 - 790 - 791

1926. július 10-iki közgyűlés. 791. szám. 299 bekezdésében foglalt rendelkezéstől — a tényleges szolgálatban utoljára élvezett fizetés (nyugdíjba beszámítható javadalmazás) teljes összegének alapulvétele mellett, minden más esetben azonban továbbra is a tényleges szolgálatban utoljára élvezett fizetés (nyugdíjba beszámítható javadalmazás) 60%-ának alapulvétele mellett kell megállapítani. 8. A nyugdíjszabályrendelet' 24. §-a alapján megállapítható végkielégítés összegét — eltérően az 1104/19Í4. kgy. számú közgyűlési határozat III. fejezet 16. pontjában foglalt rendelkezéstől — a férj által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett fizetés (nyugdíjba beszámítható javadalmazás) teljes összegének alapulvétele mellett kell megállapítani. 9. A nyugdíjszabályrendelet 28. §-ának harmadik bekezdése alapján megállapítható végkielégítés összegét — eltérően az 1104/1924. kgy. számú közgyűlési határozat IV. fejezetének 8. pontjában foglalt rendelkezéstől — az atya (anya) által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett fizetés (nyugdíjba beszámítható javadalmazás) teljes összegének alapulvétele mellett kell megállapítani. 10. A jelen határozatban foglaltak figyelembevételével kell megállapítani az 1926. évi július hó 1-től kezdődőleg a fővárosi nyugdíjszabályrendelet 4. §-a, 13. §-ának második bekezdése és 33. §-ának harmadik bekezdése alapján megállapított, illetőleg engedélyezett ellátási díjakat is." 4.) Elhatározza továbbá a közgyűlés, hogy a 410/1926. kgy. számú határozatának az illetménykérdésekben eljárni hivatott hatóságok megállapítására vonatkozó részéből a m. kir. belügyminiszternek végsőfokú hatóságként való megjelölését törli. Következésképp a közigazgatási bírósághoz panasznak, a törvényhatósági bizottság határozata ellen van helye: 5.) A 410/1926. kgy. sz. határozatához csatolt kimutatásokat a következőképp módosítja: Az I. kimutatásban a II. fizetési osztály 2. fokozatánál 17,000.000 papírkorona helyett a 16,000.000 millió papírkoronát iktatja be. A III. fizetési osztályban a négy fizetési fokozat helyett három fizetési fokozatot létesít és pedig az 1. fokozatot havi 12,000.000, a 2. fokozatot havi 10,000.000 és a 3. fokozatot havi 9,000.000 korona fizetéssel. A II. kimutatásban az árvaszéki elnökhelyeltesek, a főügyészhelyettes és a tiszti főorvoshelyeltes állását a III. fizetési osztályból törli és a IV. fizetési osztályba sorozza. 6.) Felhívja a közgyűlés a tanácsot, hogy ezen határozatának alapján a tényleges szolgálatban álló tisztviselőket, hivatalnokokat és egyéb alkalmazottakat megillető fizetéskülönbözetek kiutalása iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. Úgyszintén elhatározza, hogy a nyugdíjasokat, az özvegyeket és árvákat a szanálási százaléknak a fentebb elhatározott módon való eltörlése kövefkeztében megillető ellátási díjkülönbözeteknek 1926. évi július hó 1-étől leendő kifizetését a m. kir. belügyminiszter úr utólagos jóváhagyása reményében szintén engedélyezi. 7.) Tekintettel arra, hogy ezidőszerint az 1925..évi július hó 1-je előtt nyugalomba helyezett alkalmazottak, valamint ezek özvegyei és árvái el látási díjainak megállapításánál az 1104/1924. kgy. számú közgyűlést pótló tanácsi határozattal megállapított illetmények vehetők csak alapul s így ez utóbbiak az 1925. évi július hó 1-je után végélbánási eljárás alá vontakkal szemben kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, a megnevezettek súlyos anyagi helyzetére figyelemmel elhatározza a közgyűlés, hogy addig is, míg jelen határozata alapján ezen nyugdíjasok, özvegyek és árvák a felemelt ellátási dijaik élvezetébe juthatnak, részükre 1926. évi július hó 1-étől kezdődőleg rendkívüli segélyt engedélyez. Az ekként felvett segélyösszegek azonban a majdan folyósítandó ellátási díjkülönbözetek kifizetésénél betudandók. A rendkívüli segély egyhavi összegét 1.300,000.000 papírkoronában állapítja meg és felhívja a tanácsot, hogy ezen összeg keretén belül az érdekeltek részére megfelelő összegű segélyek kifizetése iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felhatalmazza egyidöben a tanácsot, hogy ezen megállapított segély azonnali folyósíthatása iránt lépjen sürgősen érintkezésbe a m. kir. belügyminiszter úrral s annak szóbeli hozzájárulása alapján az esedékes segélyösszegeket a hozott közgyűlési határozat jóváhagyása előtt fizesse ki. 8.) Elfogadja a közgyűlés határozatként dr. Baracs Marcel törvényhatósági bizottsági tag következő határozati javaslatát: „A törvényhatósági bizottság közgyűlése megállapítja, hogy a m. kir. belügyminiszter 52.982/1926—

IV. és 52.966/1926—

IV. számú leiratainak azon részei, amelyekkel a jóváhagyás végett hozzá felterjesztett közgyűlési határozatok egyes részeit törölte és módosította, továbbá, amelyekkel a közgyűlési határozatok egyes rendelkezései helyébe az általa megállapított szövegű rendelkezéseket iktatta be, sérti Budapest székesfőváros törvényhatóságának az 1872: XXXVI. t.-c. 2., 3. §-aiban és 58. §. i) és k) pontjaiban megállapított s alkotmányunk fontos részét alkotó önkormányzatnak, továbbá a törvényhatósági tisztviselők választására, a tisztviselők, a segéd- és kezelőszemélyzet stb. fizetésének szabályozására vonatkozó jogait, valamint kormányhatóságilag jóváhagyott, érvényes szabályrendeleteit. Ezeknél fogva a törvényhatósági bizottság közgyűlése az 1907. évi LX. t.-c. 5. §-ának a) pontjában biztosított joga alapján a sérelmes intézkedések ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz beadandó panaszt elhatározza.