Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

3. 1926. március 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 335 - 336

1926. március 24-iki közgyűlés. 334—336. szám. 85^ csonkaparcellákat négyszögölenként 40.000 korona, összesen 6,184.000 korona kártalanítási vételáron a telektulajdonosoktól kisajátítási egyezség útján Budapest székesfőváros közönsége részére szabályozás céljára megszerzi s egyidejűleg a kártalanításhoz szükséges összeget a kisajátítási alap 1926. évi költségvetésének 2. címe (Ingatlanok kisajátítása) alatt előirányzott hitelösszeg terhére engedélyezi. Erről a közgyűlés további megfelelő eljárás végett az összes iratok kiadása mellett a tanácsot értesíti. !335. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 31.277/1926—

III. számú előterjesztése Körösi Tamás és birtoktársai telkének szabályozása és felosztása ügyében. A közgyűlés a kisajátító és pénzügyi bizottságoknak a tanács által is pártolt javaslatára elhatározza, hogy Körösi Tamás és birtoktársa I. ker., Bürök utcai 8671. új hrsz. telkét a tan. III. ügyosztályban őrzött 29^-tt. sz. térrajz szerint érintő szabályozásvégrehajtása folytán keletkező 8671/4. hrsz. 3740négyszögöl kiterjedésű,továbbá 8671/3. hrsz. 59 négyszögöl kiterjedésű csonkaparcellákat, valamint az utóbbihoz tartozó, fent megjelölt térrajzom n) betűvel jelölt 90 négyszögöl homlokzati sávot, összesen 18640 négyszögölnyi területet négyszögölenként 60.000 korona, összesen 11,184.000 korona kártalanítási vételáron a telektulajdonosoktól kisajátítási egyezség útján Budapest székesfőváros közönsége részére szabályozás céljára megszerzi; egyidejűleg a kártalanításhoz szükséges összeget az 1925. évi költségvetés VlII. csoport (Városépítés és közüzemek) I. fejezetén (Városépítés) a Rendkívüli előirányzatnál „Kisajátításokra" címen felvett 2,350.000 aranykorona átalányösszeg terhére engedélyezi azzal, hogy az engedélyezett összeget az 1925. évi költségvetésben ugyanezen cím alatt a központban kell elszámolni. Erről a közgyűlés további megfelelő eljárás végett az összes iratok kiadása mellett a tanácsot értesíti. !336. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 9806/1926—

V. számú előterjesztése a 844/1925. kgy. számú határozattal a dunai rakodópartok 1"925. évi bérét megállapító közgyűlési határozatot feloldó 5347/1925—

V. számú belügyminiszteri leirat ügyében. A közgyűlés a tanács javaslata alapján elhatározza, hogy a dunai rakodópartok 1925. évi bérét megállapító 1578/1924. kgy. számú közgyűlési határozatot feloldó 5347/1925—

IV. számú belügyminiszteri leirat ügyében a m. kir. belügyminiszterhez a következő felterjesztést intézi: Nagyméltóságú Miniszter Úr! A dunai rakodópartok 1925. évi haszonbérösszegét megállapító 1578/1924. kgy. számú határozat ellen a M. Kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság és az Első Dunagőzhajózási Társaság felebbezéssel éltek, amely felebbezést a székesfőváros tanácsa 154.995/1924—

XV. szám alatt hozott végzésével az 1901. évi XX. t.-c. 5. §-a értelmében mint meg nem engedettet, hivatalból visszautasította. Ezen visszautasító végzés ellen beadott felfolyamodásnak a törvényhatósági bizottság hatáskörében működött tanács 844/1925. kgy. számú határozatával nem adott helyet, illetve azt végérvényesen elutasította. Az említett hajózási társaságok erre a 844/1925. kgy. számú határozat ellen közvetlenül Nagym éltóságod hoz fordultak felterjesztésükkel, mire Nagyméltóságod a székesfőváros közönségéhez intézett 5347/1925—

IV. számú leiratával a közgyűlés visszautasító határozatát megváltoztatta, megállapítván, hogy a partbérletek bérösszegét megállapító határozat ellen felebbezésnek van helye, a partbérletek tárgyában hozott I. fokú közgyűlési határozatot pedig feloldotta és a székesfőváros közönségét ebben a kérdésben új határozat hozatalára utasította. Nagyméltóságod leiratában foglaltakra nézve legyen szabad a következő előterjesztéssel élnünk: Az 1872. évi XXXVI. t.-c. 98—99. §-ai értelmében a főváros vagyonának kezelése, a jövedelmek hovafordítása és a vagyonnak bérbeadás útján való hasznosítása a főváros autonóm hatáskörébe tartozik. Az e tárgyban hozott törvényhatósági bizottsági határozatok ellen beadandó jogorvoslatokat ugyanezen törvénycikk 100. §-a szabályozza. Az önkormányzat hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben a hatáskört a fenti törvény 4. §-a szabályozza, az ez ellen igénybevehető jogorvoslatokat pedig az 5 S Ezen utóbbi §. az 1901. évi XX. t.-c. intézkedéseivel hatályon kívül helyeztetett és annak helyébe az ott megjelölt jogorvoslati rendszer lépett, míg az 1872. évi XXXVI. t.-c. 98. és 100. §-ai hatályukban fentartattak. A fent idézett törvényi intézkedésből tehát világosan kitűnik, hogy a törvényhozás különválasztotta az önkormányzat hatáskörébe utalt s magánfelekre (1901. évi XX t -c kifejezése szerint „érdekelt felekre") vonatkozó közigazgatási ügyeket a törvényhatóság autonóm hatáskörében elintézendő magánjogi vonatkozású vagyonkezelési háztartási kérdéseitől, azokat teljesen külön szabályozza úgy az önkormányzati intézkedés, mint az azok ellen használandó jogorvoslati részében. 22