Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

7. 1925. december 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1628 - 1629 - 1630

636 1925. december 16-iki közgyűlés. 1628—1630. szám. !1628. Dr. Rosenak Miksa bizottsági tag a vásárcsarnokok javítása ügyében a következő interpellációt intézi a polgármesterhez: 1. Hajlandó-e a polgármester úr a kerületi mérnökök útján e munkálatokat sürgősen ellenőriztetni és gondoskodni róla, hogy a munkálatok a fülkebérlők érdekeinek megóvásával a legrövidebb időn át befejeztessenek? Ha pedig ez fizikai okokból lehetetlen volna, akkor most csak a legsürgősebb megkezdett munkálatok fejeztessenek be, a többi halasztható tatarozás odáztassék el a tavaszig. 2. Hajlandó-e az árusításban gátolt bérlőknek az építkezés folytán szén- . védett veszteségeik némi kárpótlásaképpen ezen idő tartamára a bérlet díját csökkenteni ? Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. !1629. Péter József bizottsági tag a következő interpellációt intézi a polgármesterhez : Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy Steinherz Simon törvényhatósági bizottsági tag a legutóbb tartott közgyűlések egyikén munkaügyi bizottság megszervezése tárgyában indítványt terjesztett a közgyűlés elé? Ha van róla tudomása, milyen intézkedéseket tett ebben az ügyben és mikor szándékozik jelentést tenni a közgyűlésnek az indítványban elérni szándékolt cél érdekében tett intézkedésekről? Az interpellációra a polgármester nyomban válaszol és kijelenti, hogy a tanács már foglalkozott a kérdéssel és a szóban levő bizottság a jövő hóban meg fog alakíttatni. A választ úgy az interpelláló bizottsági tag, mint a közgyűlés is tudomásul veszi. Ezután a közgyűlés áttér a napirendre felvett interpellációs válaszokra. !1630. Dr. Sipőcz Jenő polgármester válaszol dr. Havass Rezső törvényhatósági bizottsági tagnak az 1925. évi október hó 7-én tartott rendes közgyűlésen 1365. kgy. szám alatt előterjesztett interpellációjára az alkotó munka ügyében. Az adott válasz a következő: Igen tisztelt Közgyűlés! Dr. Havass Rezső bizottsági tag úr az egyik elmúlt közgyűlésen interpelláció alakjában bizonyos kérdéseket vetett fel, bizonyos feladatokat jelölt meg, amelyek megoldandók volnának a közgyűlés által és ezekre kérte a tanácsnak, illetve a polgármesternek válaszát. Az igen tisztelt bizottsági tag úr megrajzolta a fővárosnak és az egész országnak gazdasági és szociális helyzetét, feltárta előttünk a súlyos bajokat, a lakásínséget, a munkanélküliséget, a kereskedelemnek és az iparnak a pangását és megjelölt bizonyos utakat és módokat, amelyek szerinte a helyzet javítására vezetnének. Én nagy tisztelettel hallgattam meg az igen tisztelt bizottsági tag úr felszólalását, azzal a tisztelettel, amellyel én a kor iránt is viseltetem, amely kijár a közgyűlés egyik legrégebbi tagjának és azzal a tisztelettel, amely kijár a tapasztalatnak is. Az igen tisztelt bizottsági tag úr hosszú évtizedeken keresztül volt tagja a múlt közgyűléseknek. Nagyon értékes tapasztalatokat szerzett és mi nagyon megköszönjük az igen tisztelt bizottsági tag úrnak, hogy ezeket a tapasztalatokat a jelen szomorú nemzedék érdekében elénk tárta. Mi ezeket a tapasztalatokat a mi munkánkban igenis érvényesíteni fogjuk. Mint említettem, a tisztelt bizottsági tag úr sötét képet festett meg. De talán nem is használt elég sötét ecsetvonásokat, mert kétségtelen az, hogy ma úgy az ország, mint a főváros rettenetes súlyos gazdasági és szociális helyzetben van és mi mindnyájan tapasztaljuk azt az általános szegénységet, mondhatnánk ínséget, amely főleg a középosztályt és az alsóbb osztályokat valósággal lesújtja. Minket nagyon kevéssé vigasztal az, tisztelt közgyűlés, hogy ezek a gazdasági és szociális bajok másutt is megvannak, megvannak még a győztes államokban is, hiszen elég rámutatni pl. arra, hogy Anglia a munkanélküliség borzasztó rémével küzd, vagy pedig elég rámutatnom Franciaország helyzetére, ahol súlyos gazdasági és szociális bajok vannak, amelyek a frank zuhanásában is jelentkeznek és amelyeket az egymást váltogató francia kormányok képtelenek megoldani. Nálunk természetesen a helyzet súlyosabb azért, mert igen sok baj a mi csonkaságunkból következik. Nálunk tőkehiány van, úgyhogy nem tudjuk a termelés szükségleteit kielégíteni és még mindig, egész őszintén meg kell mondani, tapasztalhatjuk, legalább gazdasági tekintetben a minket környező államoknak bizonyos elzárkózó politikáját. Ilyen európai konstellációk mellett természetesen sem a kormánynak, sem a fővárosnak nincs módjában a bajokon teljes mértékben segíteni. Nemcsak a kormány, hanem a főváros is keresheti a módokat, hogy hogyan lehetne legalább némileg enyhíteni a bajokon és éppen ezeket a kérdéseket vetette fel az igen tisztelt bizottsági tag úr. Ezek között a kérdések közölt vannak olyanok, amelyeket csak a kormány tud megoldani és vannak kérdések, amelyek a mi hatáskörünkbe tartoznak. De én azt hiszem, az a helyes és az fog célra vezetni, ha a kormány és a főváros ebben a kérdésben harmóniában fog eljárni és igyekszik megoldani azt, ami a mai viszonyok közt megoldható.