Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

6. 1925. november 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1568

568 1925. november 25-iki közgyűlés. 1567—1568. szám. 1. Az engedélyes köteles színháza részére állandó magyar társulatot tartani. 2. Az engedélyes gondoskodni tartozik arról, hogy az előadások irodalmi és művészi színvonalon álljanak, a jóízlést, a vallást, az erkölcsi és nemzeti érzést ne sértsék. A magyar írók és zeneszerzők művei különös figyelemben részesítendők. 3. Az előadások nyelve kizárólag magyar lehet. Idegennyelvű előadásokat csakis a tanács előzetes engedélyével szabad tartani. 4. Az engedélyes aláveti magát a most fennálló és a jövőben alkotandó színházi és egyéb rendészeti szabályok rendelkezéseinek. 5. Ez az engedély a színház használatbavételére csak a főváros tanácsának, mint tűzrendészeti hatóságnak külön engedélye után jogosít. 6. Ez az engedély 1925. szeptember 1-től számított tíz évig, tehát 1935. augusztus 31-ig érvényes. Amennyiben azonban a színházban ennek az engedélynek alapján előadásokat egyfolytában három évig nem tartanak, a színháznyitási engedély érvényét veszti. 7. Az engedélyes ezt az engedélyt másra át nem ruházhatja. / 8. Ha az engedélyes a felsorolt kikötéseknek eleget nem tesz és általában, ha a színházra vonatkozó hatósági rendelkezéseket nem teljesíti, a székesfőváros tanácsának jogában áll őt esetről-esetre 1,000.000 koronáig terjedhető bírsággal sújtani, vagy ezt az engedélyt egyszerű tanácsi határozattal — minden kártérítési igény kizárása mellett — visszavonni. 9. A székesfővárosnak a bírságolásból eredő követelése biztosítására az engedélyes tartozik 1,000.000 korona biztosítékot a székesfőváros központi pénztárában letétbe helyezni, melyből a székesfőváros a tanács által kirótt bírságok erejéig bírói közbenjárás nélkül kielégítést szerezhet. A bármely okból csökkent biztosítékot az engedélyes az engedély megvonásának terhe mellett 1,000.000 koronára kiegészíteni tartozik. 10. Ennek az engedélynek hatósági díja fejében köteles az engedélyes 100.000 koronát az engedély kézhezvételétől számított 15 nap alatt az engedély megvonásának terhe alatt a szegényalap javára a székesfőváros központi pénztárába befizetni. Amennyiben a 6. pontban megállapított engedelmi idő lejárta után a főváros az engedélyt meghosszabbítja, az annak idején fizetendő dijat a közgyűlés újból fogja megállapítani. Erről a tanács a szükséges intézkedések megtétele végett értesítendő. !1568. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 114.125/1925—

IX. számú előterjesztése a Wertheimer Elemér színháznyitási engedélye ügyében. A közgyűlés a színügyi és pénzügyi bizottságok javaslatára engedélyt ad Wertheimer Elemérnek arra, hogy a VI. ker., Andrássy-út 69. szám alatt levő színházi helyiségben Andrásy-úti színház címen színházat nyithasson a következő feltételek mellett: 1. Az engedélyes köteles színháza részére állandó magyar társulatot tartani. 2. Az engedélyes gondoskodni tartozik arról, hogy az előadások irodalmi és művészi színvonalon álljanak, a jóízlést, a vallást, az erkölcsi és nemzeti érzést ne sértsék. A magyar írók és zeneszerzők művei különös figyelemben részesítendők. 3. Az előadások nyelve kizárólag magyar lehet. Idegennyelvű előadásokat csakis a tanács előzetes engedélyével szabad tartani. 4. Az engedélyes aláveti magát a most fennálló és a jövőben alkotandó színházi és egyéb rendészeti szabályok rendelkezéseinek. 5. Ez az engedély a színház használatbavételére csak a főváros tanácsának, mint tűzrendészeti hatóságnak külön engedélye után jogosít. 6. Ez az engedély 1925. szeptember 1-től számított 10 évig, tehát 1935. augusztus 31-ig érvényes. Amennyiben azonban a színházban ennek az engedélynek alapján előadásokat egyfolytában három évig nem tartanak, a színháznyitási engedély érvényét veszti. 7. Az engedélyes ezt az engedélyt másra át nem ruházhatja. 8. Ha az engedélyes a felsorolt kikötéseknek eleget nem tesz és általában, ha a színházra vonatkozó hatósági rendelkezéseket nem teljesíti, a székesfőváros tanácsának jogában áll őt esetről-esetre 1,000.000 koronáig terjedhető bírsággal sújtani, vagy ezt az engedélyt egyszerű tanácsi határozattal — minden kártérítési igény kizárása mellett — visszavonni. 9. A székesfővárosnak a bírságolásból eredő követelése biztosítására az engedélyes tartozik egymillió korona biztosítékot a székesfőváros központi pénztárába letétbe helyezni, melyből a székesfőváros a tanács által kirótt bírságok erejéig bírói közbenjárás nélkül kielégítést szerezhet. A bármely okból csökkent biztosítékot az engedélyes az engedély megvonásának terhe mellett 1,000.000 koronára kiegészíteni tartozik. 10. Ennek az engedélynek hatósági díja fejében köteles az engedélyes 25,000.000 koronát az engedély kézhezvételétől számított 15 nap alatt az engedély megvonásának terhe alatt a szegényalap javára a székesfőváros központi pénztárába befizetni. Amennyiben a 6. pontban megállapított engedelmi idő lejárta után a főváros az engedélyt meghosszabbítja, az annak idején fizetendő díjat a közgyűlés újból fogja megállapítani. Erről a tanács a szükséges intézkedések megtétele végett értesítendő.