Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

5.1 1925. november 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1406

522 1925. november 4-iki közgyűl

és. 1406. sz

ám. !1406. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 114.571/1925—

III. számú előterjesztése a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter leiratára a létesítendő állami egészségügyi intézet céljaira a IX. ker., Gyáli-úton székesfővárosi terület átengedése ügyében. A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak és a tanácsnak egybehangzó javaslatához hozzájárulva elhatározza, hogy a IX. ker., Gyáli-út mentén fekvő 9634/3/a/l/2., valamint 9634/3/a/l/3. hrsz. két telekből és a közöttük elterülő 8 öles utca megfelelő szakaszából kihasítandó, illetőleg külön telekkönyvi testté alakítandó, kereken 2370 négyszögöl kiterjedésű székesfővárosi területet, mely a tanácsi III. ügyosztály térképtárában őrzött 14^ tt. számú térrajzon A) betűvel van megjelölve, ingyenes használatra a népjóléti és munkaügyi m. kir. minisztériumnak, illetőleg a m. kir. államkincstárnak a következő feltételek mellett engedi át: 1. Az átengedett telket a m. kir. kincstár kizárólag a létesítendő állami egészségügyi intézet céljaira használhatja s így ezen a területen létesítendő felépítményekben az intézet vezetőjének lakásán kívül csakis annyi lakás létesíthető, ahány állandó alkalmazottnak az intézettől megkívánt működés kifejtése érdekében az intézetben való bentlakása feltétlenül szükséges. 2. Az építkezés az 1926. évi július hó l-ig megkezdendő, az 1929. évi június hó 30-ig befejezendő, illetve ezen utóbbi időpontra az intézet rendeltetésének átadandó. 3. Az átengedett területen csakis ezen intézet céljait szolgáló felépítmény emelhető az előzetesen kieszközlendő helyhatósági építési engedély alapján. 4. Ha a m. kir. kincstár a tervezett állami egészségügyi intézet építését a 2. pontban megállapított határidőn belül meg nem kezdené, illetve be nem fejezné és az intézetet rendeltetésének át nem adná, vagy ha a székesfőváros előzetes beleegyzése nélkül az átengedett telek és az azon emelt épületek fölött akár egészben, akár részben a most megállapított használattól eltérőleg rendelkeznék, úgyszintén, ha megszűnnek ezt a telket az 1. pontban megállapított célra rendszeresen használni és ennek az intézetnek a működése egy évet meghaladó időn át szünetelne, vagy ha a m. kir. kincstár a használati jogát másra átruházná, vagy használati jogát megterhelné, vagy ha a m. kir. kincstár, illetve a felügyelete alá tartozó ezen intézet vezetősége ezt a telket, illetve a rajta emelt felépítményeket jelzálogkölcsönnel telekkönyvileg megterhelné, vagy ha az intézmény az alkotmányos és felelős magyar királyi kormány rendelkezése és kezelése alól bármi oknál fogva egészben vagy részben elvonatnék: ezen esetek bármelyikében a m. kir. kincstár területhasználati joga részben vagy egészben megszűnik és a használatra átengedett telek, a rajta álló felépítményekkel . és minden egyéb tartozékaival együtt, a székesfőváros korlátlan tulajdonjogi birtokába és használatába automatádé azonnal visszaszáll anélkül, hogy a m. kir. kincstár a telken eszközölt beruházásokért a székesfővárostól bármiféle címen megtérítést vagy kártérítést igényelhetne s a székesfőváros tanácsa a m. kir. kincstárnak ezen telek használatára vonatkozó jogát a területhasználati szerződés alapján a m. kir. kincstár külön engedélye nélkül telekkönyvileg töröltetheti. 5. A most átengedett területnek használatára vonatkozólag megkötendő szerződés aláírásának napjától kezdve a most átengedett telek és a rajta emelendő építmények ' után járó mindennemű kiadást, beleértve mindazon közterheket is, melyek különben az ingatlan tulajdonosát terhelnék, vagyis az adókat, illetékeket és illeték-egyenértéket, burkolási és csatornázási járulékokat, vízdíjat stb., szóval az ingatlan után a jelenlegi, vagy a jövőben alkotandó törvények és szabályok alapján fizetendő mindennemű állami és községi közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat a használat tartama alatt mindenkor a m. kir. kincstár tartozik viselni és fizetni úgy, hogy a székesfővárost ezen terület után a használat tartama alatt semmiféle kiadás sohasem terhelhesse, mindezeken kívül köteles a m. kir. kincstár a használatul átengedett telek mentén a X. ker., Delej-utca meghosszabbított vonalában kiépítendő utca félszélességének megfelelő területet az általános gyakorlatnak megfelelően a székesfőváros felhívására és utasításai szerint saját költségén a kellő lejtszínbe és járható állapotba helyezni, vagy ha ezt a munkát a m. kir. kincstár helyett a székesfőváros maga végezné, úgy ezen munka költségeit a székesfővárosnak megtéríteni tartozik. 6. A m. kir. kincstár köteles a most használatul átengedett telket terhelő és az 1908-ban kötött területhasználati szerződés alapján esedékes volt, de a m. kir. kincstár részéről eddig netán be nem fizetett útburkolási és csatornázási járulékokat a szerződésnek jóváhagyásától számított 30 napon belül a székesfőváros közönségének megfizetni. 7. A m. kir. kincstár kötelezi magát, hogy a székesfőváros úrijogának elismerése címén évenként 1 drb 20 koronás aranyat, vagy ezzel azonos vásárlóerejű más törvényes pénzbeli értéket fizet be minden év január 2-án a székesfőváros központi pénztárába. 8. Az átengedendő területen felállítandó állami egészségügyi intézet a székesfővárosi közegészségügyi és bakteriológiai intézetnek sem munkakörét, sem minden tekintetben való szaki függetlenségét, sem pedig a 170/1917. kgy. szám alatt kelt és a 26.423/1917—

VII. b) belügyminiszteri szám alatt jóváhagyott szervezési szabályrendeletben foglalt jogkörét nem érintheti. 9. A székesfőváros képviselője helyet kap az Országos Közegészségügyi Intézet építési bizottságában és a székesfőváros érdekeit ott képviselheti. A székesfőváros