Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

5.1 1925. november 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1407

• 1925. november 4-iki közgyűlés. 1406—1407. szám. 523 tanácsi közegészségügyi ügyosztályának vezetője és a tiszti főorvos hivatalból tagjai lesznek az Országos Közegészségügyi Intézet Tanácsának, amely az intézet részletes munkatervezetét lesz hivatva megállapítani. 10. A létesítendő intézet berendezésének és felszerelésének különlegességére való tekintettel a pestis, vagy arra gyanús megbetegedés eseteiben szükséges mindennemű laboratóriumi munkát a most felállítandó intézet tartozik elvégezni. 11. Amennyiben a létesítendő intézet munkatervébe a szérumtermelést is felvenné, az esetben a szérumokat épp olyan feltételek mellett köteles a székesfőváros közönségének rendelkezésére bocsátani, mint a vidéki törvényhatóságoknak. 12. A szerződéssel járó bélyegilletéket és mindennemű esetleges egyéb költséget, beleértve a m. kir. kincstár részéről teljesítendő fizetések nyugtabélyegét is, a m. kir. kincstár tartozik viselni. 13. Budapest székesfőváros közönsége megengedi, hogy a fentemlített s most átengedendő fővárosi telekre a szerződés feltételei által korlátozott használati jog a m. kir. kincstár javára a szerződés aláírása és jóváhagyása után telekkönyvileg bekebeleztessék, de csak az alatt a feltétel alatt, ha egyidejűleg a használati jognak a kötendő szerződésben foglalt korlátozásai is a székesfőváros közönsége javára telekkönyvileg feljegyeztetnek. Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a most megállapított és a tanács részéről még felvehető új, vagy eltérő feltételeket és kikötéseket foglalja írásbeli szerződésbe, megjegyezvén, hogy a szerződés csupán annak szabályszerű aláírása után válik a székesfővárosra nézve kötelezővé. Utasítja továbbá a közgyűlés a tanácsot, hogy a fent körülírt területet külön telekkönyvi testté való alakítása, illetőleg a szükséges szabályozásmódosítás iránt szükséges intézkedéseket tegye meg. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett további megfelelő eljárás végett értesíti. !1407. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 108.965/1925—

III. számú előterjesztése a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter leiratára az I. ker., Árok-utca és ív-utca sarkán fekvő székesfővárosi telek ideiglenes használata ügyében. A közgyűlés a pénzügyi, valamint a kisajátító bizottságnak és a tanácsnak javaslatához hozzájárulva elhatározza, hogy az I. ker., Árok-utca és ív-utca sarkán fekvő 702. helyrajzi számú 10590 négyszögöl kiterjedésű fővárosi területet 150 arany K, azaz: egyszázötven aranykorona évi bérösszeg és járulékai ellenében s a székesfőváros részéről bármikor és bármely okból érvényesíthető negyedévi fölmondási jog kikötése, egyebekben pedig a szokásos szerződési föltételek mellett az 1925. évi november hó 1. napjától kezdődően 3 egymásután következő esztendőre, vagyis az 1928. évi október hó végéig terjedő időre a népjóléti és munkaügyi m. kir. minisztérium lakásépítési bizottságának, illetőleg a m. kir. államkincstárnak ideiglenes lakások céljából való használatra bérbeadja. A szokásos szerződéses föltételeken kívül kiköti még a közgyűlés a következőket : / 1. A bérbeadott telek mélyítése, vagy megrongálása tilos, ha azonban feltöltésre fo\na szükség, úgy az a székesfőváros tanácsának előzetes engedelmével és utasításai szerint s mindenkor a m. kir. kincstár költségén csakis szerves részektől mentes tiszta anyaggal és csupán a meglevő gyalogjáró felszín magasságáig eszközölhető. 2. Köteles a m. kir. kincstár a bérelt telket az építésügyi szabályzat és az I. kerületi elüljáróság utasításai szerint saját költségén minden megtérítésre való igény nélkül megfelelő kerítéssel ellátni és a saját költségén állandóan jókarban tartani. 3. A bérbeadott telek mentén elvonuló gyalogjáró állandó tisztántartásáról a m. kir. kincstár saját költségén állandóan gondoskodni tartozik. 4. A bérbeadott telken csakis ideiglenes jellegű építmény létesíthető s ilyenek felépítése az építésügyi szabályzat erre vonatkozó rendelkezései értelmében csak előzetesen jóváhagyott szabályszerű tervek és előzetesen nyert helyhatósági építési engedély alapján foganatosítható. A bérlet megszűntének határnapjára a m. kir. kincstár a telken lévő felépítményeket minden kártérítésre való igény nélkül saját költségén eltávolítani és a lebontásból származó anyagot elhordatni, a használt területet pedig elegyengetett, tiszta állapotban a székesfőváros rendelkezésére visszabocsátani tartozik. Ha a m. kir. kincstár az időközben itt létesített felépítményeket a bérlet megszűntének határnapjára el nem távolítaná, úgy azok mindennemű térítési kötelezettség nélkül automatice a székesfőváros közönségének tulajdonába mennek át s azokkal a székesfőváros szabadon rendelkezni jogosult. 5. A m. kir. kincstár köteles a bérösszegen felül minden, egyébként az ingatlantulajdonost terhelő közterhet, valamint a bérleti szerződés megkötéséből kifolyólag felmerülő minden költséget viselni, ideszámítva a bérfizetésről szóló nyugtabélyegköltségét, valamint a 120.917/1923—

III. számú tanácsi határozattal megállapított kezelési költséget is. 6. A bérlet bármely okból és bármikor való megszűnte alkalmával a m. kir. kincstár a bérelt területen esetleg elhelyezett lakókat kilakoltatni, illetőleg másutt elhelyezni tartozik, mit ha nem tenne, így az esetleges lakók kitelepítése, vagy másutt elhelyezése a székesfőváros tanácsa által, de a m. kir. kincstár költségére eszközölhető.