Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

12. 1924. december 17. tanácsülés jegyzőkönyve - 1514 - 1516

1924. december 17-iki tanácsülés. 1516. szám. 389 iktatandó: „A Magyar Lovaregylet a szerződés szerint őt megillető és általa elvinni kívánt építményeket és létesítményeket a felmondástól számított 18 hónap alatt lebontatni, elhordatni és a területet elegyengetve a székesfőváros rendelkezésére visszabocsátani köteles, ellenkező esetben a székesfőváros telszésszerinti választásával vagy külön ellenszolgáltatás nélkül megtarthatja, illetve tulajdoni birtokába veheti az ott meghagyott építményeket és létesítményeket, vagy pedig a Magyar Lovaregylet költségére és veszélyére jogosult azok elhordásáról, értékesítéséről és a terület elegyengetéséről gondoskodni"; e) a szerződés 10. pontja helyébe a következő szöveg jön: „Köteles a Magyar Lovaregylet az 5. pontban körülírt területet a jelenlegi viszonyokhoz mérten a modern követelményeknek és igényeknek megfelelően lóversenytér céljára teljesen berendezni, azt ennek megfelelően jókarban tartani és azt legkésőbb 1925. év tavaszán rendeltetésének átadni"; f) a szerződés 12. pontjának „ellátni" szava után a következő szerződéses rendelkezés kerül: „amennyiben az 5. pontban megállapított területi változások bekövetkeznek, úgy a kerítést a saját költségén áthelyezni"; g) a szerződés 14. pontjának utolsó bekezdéseként a következő szöveg kerül: „A Magyar Lovaregylet a lóversenytér öntözéséhez szükséges vizet egyrészt a népligeti víztelepből használhatja, amely vízhasználat után a szabályrendeletben megállapított vízdíjat fizeti, másrészt a Rákospatak vizének felhasználásával — a székesfőváros által elfogadott tervek és a székesfővárossal együttesen kiadott megbízások alapján — a székesfőváros költségén létesített víztelepből nyeri. A székesfőváros a Magyar Lovaregylet részére szükséges vízmennyiség biztosítása tekintetében semmiféle felelősséget nem vállal, azonban kötelezettséget vállal aziránt, hogy a népligeti vízmű teljes szállítóképességének legalább kétharmadrészét, minden más fogyasztó ellátása előtt a Magyar Lovaregylet részére biztosítja. A Rákospatak menti víztelep létesítéséhez szükséges költségekhez a székesfőváros az alábbiakban megállapított módozatok mellett legfeljebb 5,292.800 papírkoronának 1921. évi március hó 11-én érvényben volt 1425 zürichi árfolyam szerint átszámított 75.422 aranykorona 40 aranyfillérnyi értéke erejéig járul hozzá; abban az esetben azonban, ha a víztelep létesítésének költsége a bemutatott számlák és elszámolások alapján a mindenkori kifizetések napján érvényben volt zürichi magyar korona árfolyam szerint aranykorona értékre átszámítva ennél kevesebb volna, úgy a székesfőváros által megtérítendő összeg is csak az aranykoronákra ekként átszámított tényleges beruházási költség mérvéig terjedhet. A székesfőváros a víztelep költségeihez engedélyezett ezen legfeljebb 75.42240 aranykoronát olyképpen törleszti, hogy a Magyar Lovaregylet által a 21. pont értelmében fizetendő évi haszonbérleti díjnak felerészét — mindaddig, amíg a teljes összeg kiegyenlítést nem nyer — ennek a beruházási összegnek kamatmentes amortizálására fordítja, illetve a Magyar Lovaregyletnek visszatéríti; a haszonbérleti díj mindenkori felerésze erejéig terjedő amortizáló összegeknek aranykorona értékre való átszámítása az alábbi 19. pont 3. bekezdésében megállapított módozatok mellett eszközlendő. A vízteleppel kapcsolatos medencék bármely kihaszná'ásából származó tiszta jövedelem 50%-a a székesfővárost illeti meg; a székesfővárosnak ez a jövedelme szintén elsősorban a víztelep költségeinek a jelen pontban megállapított módon való törlesztésére fordítandó. A vízmedence hasznosítása a székesfővárossal egyetértően hajtandó végre. Ha a Magyar Lovaregylet a jelen szerződést a 8. pont alapján a bérleti idő első 34 esztendejében mondaná fel, akkor a székesfőváros által a víztelep létesítésére a bevételekből megtérített összegnek annyi aranykorona értékű 40-ed részét köteles a Magyar Lovaregylet a székesfővárosnak visszafizetni, ahány év a 49 éves bérletből még hátra van, ha pedig a Magyar Lovaregylet a szerződést a 35. évtől mondaná fel, akkor elsősorban is megállapítandó lesz a bemutatott elszámolások alapján az, hogy a víztelepnek tényleges létesítési költségeiből mennyi esik a víztelepnek a lóversenytér területén kívül eső részeire és a Magyar Lovaregylet csupán ezekre a — lóversenytéren kívül eső — befektetésekre jutó költségeknek tartozik annyi egynegyvened részét visszatéríteni, mint ahány év a 49 éves bérletből még hátra van". h) A szerződés 18. pontja figyelemmel a 10. pont rendelkezéseire elmarad; i) a szerződés 19. pontjában előforduló koronák alatt aranykoronák értendők; j) a. 19. pont első bekezdésében, valamint a 20. pont első bekezdésében az „1918. évi december hó végéig" szavak helyébe „a lóversenytér rendeltetésének való átadásától számított egy éven belül" szavak kerülnek; k) a 19. pont harmadik, illetve negyedik bekezdéseként a következő szöveg lesz beiktatva: „A papírkoronákban kifizetett berendezési költségeknek aranykorona értékre való átszámítása az 1924. évi május hó 1-ét megelőző időkre nézve a magyar koronának a kifizetések napján érvényben volt zürichi árfolyama szerint, az 1924. évi május hó 1. után teljesített kifizetéseknél pedig azon átszámítási kulcs szerint eszközlendő, mint amilyen kulcs szerint a m. kir. pénzügyminiszter az aranykorona értékben fizetendő közszolgáltatásokra és házbérekre teljesített fizetéseknél az aranykorona értékét a papírkoronához viszonyítva megállapítja.