Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

12. 1924. december 17. tanácsülés jegyzőkönyve - 1514 - 1516

390 1924. december 17-iki tanácsülés. 1516. szám. Amennyiben a m. kir. pénzügyminiszter ilyen átszámítási kulcsot a későbbi évek folyamán többé már meg nem állapítana, úgy a teljesített fizetéseknél az aranykorona értéke a 20 frankos aranypénz budapesti hivatalos tőzsdei pénz és árúárfolyamának középarányosa szerint és pedig olyképpen megállapítandó, hogy 105 drb 20 frankos arany lesz 100 drb 20 koronás magyar arany értékével egyenlőnek tekintendő. A jelen szerződés értelmében bármely szerződő fél részéről aranykoronaértékben teljesítendő szolgáltatásnak átszámítása ugyanezen mód szerint eszközlendö." 1. A haszonbérleti szerződés 21. pontja helyébe a következő szöveg lép: „Köteles a Magyar Lovaregylet az 5. pontban körülírt területért haszonbérleti díj fejében az ezen területen létesített lóversenytéren megtartott lóversenyeken a mindenkor érvényben levő törvények értelmében engedélyezett totalizatőrnél az illető évben elért összforgalom V« (fél) százalékának megfelelő összeget, minden esetben azonban legalább 680 métermázsa tiszavidéki 76 kg-os búza legutolsó tőzsdei árának megfelelő öszszeget minden év december havának 15. napjáig a székesfőváros központi pénztárába befizetni. A haszonbérleti díj fizetési kötelezettség 1925. évben esedékes elsőízben, vagyis abban az évben, amikor a Magyar Lovaregylet a versenypályát rendeltetésének átadni köteles. Addig az évig, amíg a versenyek tényleg megkezdődnek, tehát 1924. évi december hó 15-éig a Magyar Lovaregylet a lóversenytér területe után 1920. évi december hó 15-től kezdődően visszamenően évente 340 métermázsa tiszavidéki 76 kg-os búza értékét tartozik utólagosan a szerződés aláírásával egyidejűleg a befizetés időpontját megelőző legutolsó tőzsdei árfolyamon mezőgazdasági haszonbér címén befizetni. Szerződő felek megállapítják, hogy az 1911. évi december hó 15. napjától 1920. évi december hó 15. napjáig haszonbérleti díj címén befizetett összegekkel a bérlővel szemben e címen támasztható követelések — kölcsönösen, minden igény nélkül — teljesen ki vannak egyenlítve." m) A haszonbérleti szerződés 23. pontjának utolsóelőtti sorában az „azonnal" szó után „bírói út mellőzésével" szavak iktattatnak; n) a haszonbérleti szerződés 26. pontjában a „szerződésnek" szó után „szerződésmódosításnak" szó iktattatik; o) a haszonbérleti szerződés 27. pontja helyébe a következő szöveg lép: „Per esetére szerződő felek a budapesti központi kir. járásbíróság kizárólagos illetékességét, olyan perekre nézve pedig, amelyekben a járásbíróságnak hatásköre nincs, a budapesti kir. törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki". p) a haszonbérleti szerződés 28. pontja egész terjedelmében hatályát veszti. Egyalkalommal a törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatáskörében működő tanács opciót ad a Magyar Lovaregylet részére a versenypályának további 5 évi bérletére olyképpen, hogy amennyiben a Magyar Lovaregylet a haszonbérleti idő lejárta előtt legalább 1 évvel, tehát 1959. évi december hó 15-ig a tanácshoz ily irányú írásbeli kérelmet terjesztene elő, a bérleti idő a bérfizetési föltételek változatlan fentartása mellett további 5 esztendőre, vagyis 1965. évi december hó 15-ig meghoszszabbíttatik. Ez az optió azonban a székesfővárosnak a haszonbérleti idő 35-ik vagy azon túl bármely évre gyakorolható fölmondási jogát nem érintheti, tehát a Magyar Lovaregylet a részére biztosított ezen opcióval csak az esetben élhet, ha 1959. év december hó 15-én a versenypálya használatában tényleg még benn is van. A Magyar Lovaregyletnek a székesfővároshoz intézett azt a kérelmét, hogy 1. amennyiben az új lóversenytér területén létesített pályán megtartandó lóversenyek bármely bevételére akár a jelenleg érvényben lévő, vagy a jövőben hozandó törvényes vagy törvényhozási fölhatalmazás alapján hozandó közhatósági törvények, rendeletek vagy szabályrendeletek a székesfőváros közönségét illető és 5%-ot meghaladó adót, közterhet vagy hozzájárulást vetnének ki, ennek az 5%-ot meghaladó többletnek a fizetését a székesfőváros vállalja magára", továbbá azt a kérelmét, hogy 2. „az általa fogyasztott vízvezetéki vízért a székesfőváros mindenkori szabályrendeleteiben megállapított háztartási vízdíjat és ezt is még 10°/o-os engedménnyel tartozzék csupán fizetni", a törvényhatósági bizottság hatáskörében működő tanács nem találta teljesíthetőnek. Végül utasítja a törvényhatósági bizottság hatáskörében működő tanácsülés a tanácsot, hogy a haszonbérleti szerződésnek a fentiek szerint való módosításáról, valamint a Magyar Lovaregylet részére engedélyezett opcióról szabályszerű okiratot állítson ki, felhatalmazván egyúttal a tanácsot, hogy ebbe az okiratba a fentebbi kikötéseken kívül — amennyiben azt célszerűnek találja, — egészen új kikötéseket is vegyen fel. A szerződés módosításáról kiállítandó okirat csak a székesfőváros tanácsa részéről való jóváhagyás és aláírás után válik a székesfővárosra nézve kötelezővé. Erről a törvényhatósági bizottság hatáskörében működő tanácsülés a tanácsot további intézkedés végett a tárgyalási iratok visszaadása mellett értesíti.