Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

12. 1924. december 17. tanácsülés jegyzőkönyve - 1514 - 1516

388 1924. december 17-iki tanácsülés. 1513—1516. szám. 18. dr. Vajda Lajos (VIII., Baross-u. 98.), 19. dr. Englánder Árpád (VI., Teréz-körút 31.), 20. dr. Grünbaum Ernő (VI., Dessewffy-u. 25—27.) orvosok és 1. Topof Zsuzsanna Szekeres Andrásné (I., Lenkei-úti állami telep 1. csop. 77. ajtó) szülésznő okleveleit. A közgyűlést pótló tanács az oklevelet rendben találván, azokat kihirdető záradékkal ellátva a tiszti főorvosnak visszaadja, a tanácsot pedig utasítja, hogy az oklevéltulajdonosokat az adózók lajstromába vegye föl. Erről a közgyűlést pótló tanács a tanácsot és a tiszti főorvost jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. !1514. A h. tanácsnok-főjegyző felolvassa a Nemzeti Színház átiratát, amely­ben Gyenes László és Pethes Imre elhunyt művészek elhalálozása felelt a köz­gyűlést pótló tanács által kifejezett részvétnyilvánításéit köszönetet mond. Tudomásul szolgál. !1515. Elnök a napirend tárgyalására való áttérés előtt bejelenti, hogy a tárgy­sorozat 6—19. tételszámai alatt felvett területbérleti előterjesztések a további elő­készítés végett levétetnek a mai napirendről. Ezzel szemben az 1925. évi költségvetés megállapítására előírt határidő meg­hosszabbítása, a Kisegítő Kápolna Egyesület Pongrác-úti fiókjainak nyújtandó rendkívüli segély, továbbá a székesfővárosi közoktatási alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák illetményeinek, illetve ellátási díjainak, valamint lakáspénzének újabb szabályozása és végül Joó Sándorné nyűg. óvónő nyugdíjának egyösszegben való megváltására vonatkozó előterjesztések pótlólag felvétetnek a mai ülés napi­rendjére. Megjegyzi, hogy az első tárgyat a tárgysorozat 24. pontja után dr. Csupor József tanácsnok, a másodikat a 38. pont után dr. Városy Gyula tanácsnok, a harmadik és negyedik tárgyat pedig a 98., illetőleg a 129. pont után Schőberl Ferenc tanácsnok fogja előadni. Tudomásul szolgál és ezzel az ülés áttér a tárgysorozat tárgyalására. !1516. Tárgyaltatott a tanács 146.542/1924— XVI. számú előterjesztése a Magyar Lovaregylettel az új Lóverseny-tér bérletére nézve kötendő szerződéses egyes pontjainak megállapítása ügyében. A törvényhatósági bízottság közgyűlésének hatáskörében működő tanács a városgazdasági ügyosztálynak a tanács által is pártolt javaslatához képest — arra való tekintettel, hogy a Magyar Lovaregylet az új lóversenypálya bérletére nézve megkötött és a 72.937/1911— VI. számú tanácsi határozattal jóváhagyott szerződés tekintetében egyrészt a közbejött háború és forradalmak, másrészt pedig a bekövet­kezett gazdasági viszonyok folytán szerződéses célját elérni nem tudta, — az utóbb idézett számú tanácsi határozattal jóváhagyott haszonbérleti szerződést, valamint az ezen szerződésben körülírt bérleti viszony újabb szabályozása tárgyában kelt 248/1921. kgy. számú közgyűlési határozatot a következőképpen módosítja: a) a haszonbérlet tárgyát képező és a haszonbérleti szerződés 5. pontjában megjelölt terület nagyságát 271.344^ négyszögölben állapítja meg, amelyből azon­ban 199 négyszögöl a 24 öl széles Albertiirsai út céljaira, 1155 négyszögöl pedig a mai 27 öl széles Kerepesi-út vonalán álló kerítésnek a 30 ölre kiszélesítendő Kerepesi-út vonalára való áthelyezésekor a székesfőváros közönségének bármikori negyedévi előzetes felmondás mellett szabad rendelkezésére visszabocsátandó, viszont azonban a Kerepesi-út és Fehér-út sarkán álló útkaparóház lebontása után a használatba adott terület 9-^ négyszögöllel nagyobbodni fog; b) a szerződés 7. pontjában megállapított haszonbérleti idő 1911. évi december hó 15-től számítandó 49 évig, vagyis 1960. évi december hó 15. napjáig tart; c) azt az időszakot, amelyen belül a székesfőváros közönsége a haszonbérletet fel nem mondhatja (a szerződés 8. pontja értelmében) eddig megállapítva volt első 25 év helyett a haszonbérleti idő első 34 évében állapítja meg. Ehhez képest a székesfőváros közönségének a haszonbérleti szerződés 9. pontjának utolsó bekezdésében az épületek, berendezések és egyéb létesítmények tulajdonára nézve biztosított háramlási joga is csak a Magyar Lovaregylétnek a használati idő 35-ik esztendejére, vagy az azon túl terjedő időre eszközölt felmondása esetén áll be, azonban a Magyar Lovaregylet ennél korábbi időre eszközölt netaláni felmondása esetén a szerződés 9. pontjának utolsóelőtti bekezdésében szabályozott és a Magyar Lovaregyletet terhelő bontási, illetve elhordási kötelezettség is csak a haszonbérleti idő 34. esztendejével szűnik meg; d) a haszonbérleti szerződés 9. pontjában megjelölt koronák alatt minden esetben aranykoronák értendők. Egyébiránt ezen pont első mondatának öt utolsó szava elé még a következő szöveg iktatandó: „a felmondási idő lejárta után a"; ezenkívül az eredeti szöveg negyedik bekezdésében a „parkozás" szó után úgy­szintén az utolsó bekezdésben a „felszerelések" szó után „és a földalatti összes létesítmények" szavak kerülnek. Az utolsóelőtti bekezdéshez még a következő szöveg

Next

/
Thumbnails
Contents