Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924
11. 1924. november 19. tanácsülés jegyzőkönyve - 1347
352 1924. november 19-iki tanácsülés. 1346—1347. szám. koronára kerekítendő ki és ennélfogva az adóalap 100.000 koronán felül 140.000 koronáig 102.000, 104.000, 106.000 stb. korona; 140.000 koronán felül 200.000 koronáig 143.000, 146.000, 149000 stb. korona; 200.000 koronán felül pedig 205.000, 210.000, 215.000 korona, ha a kikerekítendő jövedelemtöbblet kétszeresen meghaladja a kikerekített jövedelemtöbblet után járó 10%-os adót. (Pl.: A jövedelem 203.000 korona, kikerekítendő 205.000 koronára, mert a 3000 korona jövedelemtöbblet kétszeresen meghaladja az 5000 koronára kikerekített összeg után járó . 500 korona adót. A községi jövedelemadó tehát ez esetben 20.500 korona. Ha azonban a jövedelem pld.: 200.800 korona, ez esetben nincs kikerekítésnek helye, 205 000 koronára, mert a 800 korona jövedelemtöbblet az 500 koronát kétszeresen nem haladja, meg. A kivetendő adó tehát 20.080 korona lesz.) Ha a községi jövedelemadó alapja azért nem egyezik az állami jövedelemadó alapjával, mert • az állami jövedelemadó alapjában vidéki jövedelem is van, úgy a fenti fokozatban kikeresendő az a városi jövedelemadótétel, mely az állami jövedelemadó alapjával megegyező összeg után járna, de az így leolvasott adótételnek csak a községi adó alapjára aránylagosan eső része vethető ki községi jövedelemadó fejében. (Pl.: Az állami jövedelemadó alapja 3000 K, de ebből 2000 K vidéki földbirtokból származó jövedelem s így csak 1000 K jövedelem után jár a budapesti kincstári jövedelemadó. Ebben az esetben nem az 1000 K után járó 13 K községi jövedelemadó jár, hanem a 3000 K után járó 70 K községi adó aránylagos része: 3000: 1000 = 70 :X 2^^X10= 23 K 33 f, tehát 23 K 33 f irandó elő.) 5. A községi jövedelemadó kivetése az állami jövedelemadó kivetése alapján s a budapesti lakosokra nézve azzal egyidejűleg, az állami jövedelemadólajstrom jegyzetrovatában történik úgy, hogy a jegyzetrovatba az állami adót kivető közegek jegyzik be a községi jövedelemadó alapját. Amint egy-egy állami jövedelemadólajstrom füzet teljesen elkészül, az illetékes adófel ügyelő-helyettes ezt azonnal kiadja az illetékes adószámviteli osztálynak a községi jövedelemadó kivetése végett. Azoknak a budapesti jövedelemadófizetésre kötelezetteknek adóalapját, akik vidéken adóznak, az illetékes vidéki állami hatóságok közlik az illetékes budapesti ker. adószámviteli osztállyal, mely ezeket külön lajstromban adóztatja meg. 6. A Budapesten lakó adózók a községi jövedelemadó kivetéséről, az állami jövedelem- és vagyonadó kivetésére vonatkozó határozattal egyidejűleg, külön határozattal értesítendők. A vidéken lakó adózók megadóztatására vonatkozó határozatok az illetékes községek megkeresése útján, szintén átvételi elismervény mellett kézbesítendők. 7. A községi adólajstromok közszemléretételére, a községi adó elleni jogorvoslat határidejére és hatályára vonatkozólag az állami jövedelemadóra vonatkozó szabályok az irányadók. A felebbezés elbírálására az állami jövedelemadó tekintetében illetékes felszólamlási bizottság illetékes. A 3. pont határozmánya szerint az állami jövedelemadóalap módosulása a községi jövedelemadó módosulását is maga után vonja, tehát a községi jövedelemadó ellen külön felebbezni nem kell. Amennyiben mégis csak a községi jövedelemadó ellen irányulna a felebbezés, annak elbírálására budapesti lakosokra nézve az állami jövedelemadóra nézve illetékes felszólamlási bizottság, vidéki lakosokra nézve az a budapesti felszólamlási bizottság illetékes, melynek területén a budapesti főjövedelemforrás fekszik. 8. A kivetett községi jövedelemadó az egyesített főkönyvben külön tétel alatt irandó elő. 9. A községi jövedelemadó az állami jövedelemadó módjára esedékes. 10. Késedelmes fizetés esetén a községi jövedelemadótartozás után az állami jövedelemadóra vonatkozólag megszabott mérvű késedelmi kamat jár. 11. A községi jövedelemadó behajtása a közadók kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, az esetleges állami jövedelemadóhátralék behajtásával együttesen történik. Ezt a közgyűlési határozatot a m. kir. belügyminiszterhez és pénzügyminiszterhez jóváhagyás végett fel kell terjeszteni. !1347. Tárgyaltatott a tanács 127.086/1924— VI. számú előterjesztése a Budapesti Ügyvédi Kamara kérelmére az 1924. évi általános kereseti adójának átalányban való megállapítása ügyében. A törvényhatósági bizottság hatáskörében működő tanács a tanács előterjesztésére hozzájárul a Budapesti Ügyvédi Kamara azon kérelméhez, hogy a kamarának a székesfőváros területén működő tagjai 1924. évi általános kereseti adójukat a m. kir. pénzügyminiszter folyó évi szeptember hó 17-én kelt 125.793/1924—VH/a számú leiratában foglalt és a Budapesti Ügyvédi Kamara részéről a folyó évi szeptember hó 27-én tartott rendkívüli közgyűlésben magára nézve kötelezőnek elfogadott következő feltételek mellett fizethessék:
