Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924
11. 1924. november 19. tanácsülés jegyzőkönyve - 1348
1924. november 19-iki tanácsülés. 1347—1348. szám. 353 1. A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai közül a Budapest székesfőváros területén irodával bíró vagy gyakorlatot folytató és általános kereseti adó fizetésére kötelezett ügyvédek átlagos kereseti adóalapja fejenkint 1500 aranykorona. Tekintettel arra, hogy Budapesten ezidőszerint 2948 bejegyzett ügyvéd van, az ügyvédi kar terhére ezen foglalkozásból kifolyólag az általános kereseti adót összesen 4,422.000 aranykorona adóalapnak megfelelően kell leróni a Budapest székesfőváros területére jogérvényesen megállapítandó adókulcsnak megfelelően. Minthogy pedig az általános kereseti adó kulcsa ezidőszerint 5%, a budapesti ügyvédi kar 1924. évi általános kereseti adó terhe 2948X75 = 221.100 aranykoronát, az ez után járó útadó (72%) pedig 1105-50 aranykoronát tesz ki. 2. A kamara elvállalja az 1. pontban említett adóalapnak és adónak a kamara budapesti tagjai között való felosztását, beszedését és beszállítását. 3. A felosztást a kamara rendes közgyűlésén megválasztandó szerv intézi. 4. Amennyiben a kamara valamelyik budapesti tagja a feltételeket magára nézve kötelezőnek nem ismerné el, ezt a szándékát 1924. október 15-éig a kamaránál bejelenteni köteles. Ezt a körülményt, valamint az illető ügyvéd nevét, irodájának pontos címét és azt az adóalapot, amelyet a kamarának a 3. pontban említett kivető szerve vele szemben megállapított, a kamara legkésőbb 1924. október 25-éig tartozik a m. kir. pénzügyminiszterhez és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhőz bejelenteni, ez esetben a közösségből ilymódon kilépett ügyvédek általános kereseti adója a törvény rendes útján fog kivettetni. Amennyiben a kilépés az adóösszeg megállapítása előtt történik, úgy a kamara az előadói előirányzatot köteles közölni. 5. A kamara azoknak az ügyvédeknek nevét, irodájuknak pontos címét, továbbá azt az adóalapot, amelyet a kamarának a 3. pontban említett kivető szerve jogerősen megállapított, köteles legkésőbb 1924. október 25-éig a m. kir. pénzügyminiszterhez és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz bejelenteni. A bejelentés az elnökség által hitelesítendő kimutatások formájában történik olyképpen, hogy minden egyes kerületre külön-külön kimutatás készítendő, amelybe az ügyvédek irodájuk és nem lakásuk fekvése szerint veendők fel. 6. A kamara által megállapított általános kereseti adóalap a jövedelmi adó kivetésénél az ügyvédi gyakorlatból származó jövedelemként változatlan összeggel nyer beállítást. 7. A kamara az általános kereseti adó alapját és ennek adóösszegét aranykoronában köteles megállapítani. 8. Az 1. pontban megállapított 221.100 aranykorona általános kereseti adót és 1105 aranykorona 50 fillér útadót, összesen tehát 222.205 50 /ioo aranykoronát köteles a kamara mint készfizető kezes legkésőbb 1924. december 15-ig a székesfővárosi m. kir. adófelügyelő által megállapítandó részletezés szerint az egyes kerületi elüljáróságok adópénztáránál teljes összegében, a befizetés hónapjára érvényes szorzókulcsnak megfelelő összegben papírkoronákban befizetni. Abban a nem várt esetben, ha 1924. december 15-éig a tartozás teljes öszszegében ki nem fizettetnék, a befizetni elmulasztott összeg után köteles a kamara 1924 október 1-től visszamenőleg számítva havi l°/o-os késedelmi kamatot is leróni. 9. A m. kir. pénzügyminiszter az átalányozást csak az ügyvédi kar adóközössége alapján engedélyezi. Ennélfogva az ügyvédi kamara az 1. pontban meghatározott összeget az adóközösségben résztvevő kamarai tagok számára való tekintet nélkül tartozik a 8. pontban szabályozott módon befizetni, va*gyis a 4. pontban említett s az adóközösségben részt nem vevő ügyvédek terhére sem a kamara által megállapított vagy javaslatba hozott, sem pedig a törvény rendes útján az egyes kerületi adófelügyelőhelyettesek által megállapítandó általános kereseti adóalapnak megfelelő adó a 221.100 aranykoronát kitevő átalányösszegből le nem vonható. 10. A fenti összes feltételeket a kamara közgyűlése köteles elfogadni és erről a m. kir. pénzügyminisztert 1924. október 1-éig értesíteni. Ha a kamara közgyűlése ezeket a feltételeket változatlanul el nem fogadná és erről a megfelelő értesítést folyó évi október 1-éig a m. kir. pénzügyminiszterhez nem juttatná, úgy az általános kereseti adó átalányozására vonatkozó jelen engedély hatályát veszti és a szóbanforgó adó egyénenkénti kivetése a törvényes szabályok szerint fog . eszközöltetni. Ez a közgyűlési határozat a Budapesti Ügyvédi Kamarára azonnal, a fővárosra azonban csak kormányhatósági jóváhagyás után válik kötelezővé, miért is a határozat jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez és a m. kir. pénzügyminiszterhez felterjesztendő. !1348. Tárgyaltatott a tanács 70.417/1924— VI. számú előterjesztése az 1. ker., Fehérvári-úti vámépületen elvégzendő átalakítások fedezete ügyében. A törvényhatósági bizottság hatáskörében működő tanácsülés a tanács pártoló javaslata alapján az I. ker., Fehérvári-úti vámépület II. emeletén elvégzendő átalakítási munkálatok költségeire szükséges 110 millió K-t, azaz Egyszáztízmillió koronát az 1924 évi költségvetés XII. csoport (Községi közszolgáltatások) V. fejezetén 89
