Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

10. 1924. október 22. tanácsülés jegyzőkönyve - 1216 - 1217 - 1218

322 ' 1924. október 22-iki tanácsülés. 1218. szám. tosíték visszaadásakor a haszonbérlő a letett biztosítékot csak abban az összegben, illetve értékben és pénznemben követelheti vissza a székesfővárostól, amilyent, amennyit és a minő értékűt a lebélyegzés, devalváció, illetve pénzbecserélés alkalmával a székesfővárosnak a kérdéses pénzműveletet keresztülvivő hatóság, hatósági közeg, vagy megbízott a nekik beszolgáltatott biztosíték ellenében szabályszerűen visszaad. Semmiesetre sem és semmi jogcímen sem követelheti azonban a haszonbérlő vagy letevő azt, hogy az előálló értékcsökkenést, hiányt, vagy másféle formában jelentkező kárt akár egészben, akár részben a székesfőváros vállalja magára. Haszonbérbevevő a bérelt területet kizáróan csakis konyhakerti, illetve mezőgazdasági termelés és ezzel kapcsolatos mezőgazdasági ipar céljára használhatja. A telek mélyítése vagy megrongálása, nemkülönben a bérleti területen található homok kitermelése tilos, ha azonban feltöltésre szükség volna, úgy az a. székesfőváros tanácsa előzetes írásbeli engedelmével és utasításai szerint, azonban a haszonbérbevevő költségén és csakis szerves részektől mentes, tiszta anyaggal és csak a járda fekszín magasságáig eszközölhető. A haszonbérbe adott területet a haszonbérbe vevő sem egészben, sem részben alhaszonbérletbe nem adhatja, sem ezt a szerződést másra át nem ruházhatja. A bérleti jognak telekkönyvi előjegyzését, vagy bekebelezését a székesfőváros meg nem engedi. A meglevő ház- és helyrajzi számtáblákat a haszonbérbevevő megőrizni, szükség esetén saját költségén újakkal pótolni tartozik. Jogában áll a haszonbérbeadó székesfővárosnak a kötendő bérleti szerződést a termőterület feléig terjedőleg, továbbá a terület más, nem termőterületet képező egész részére nézve a kikötött bérleti időtartamon belül is közérdekből, kulturális, ipari, vagy kereskedelmi célból bármikor azonnal minden felmondás nélkül, továbbá minden kártérítési, vagy megtérítési kötelezettség nélkül megszűntetni és a haszonbérleményt, illetve annak egy részét a haszonbérbevevőtől bírói eljárás nélkül közigazgatási úton visszavenni. Ilyen visszavétel esetén a haszonhérbeadó az évi haszonbérösszeget leszállítja annyival, amennyi a visszavett terület nagyságához arányosan esik és a haszonbérbevevőnek a föld visszabocsátása után megtéríti azt az értéket, melyet a termés, vagy a megmunkáltatás a föld visszabocsátása idejében az illetékes kerületi el ül járóságnak az általa meghívott szakértők meghallgatásával eszközölt becslése szerint képvisel. Ennek a becslésnek a haszonbérbevevő magát alávetni s eredményét kötelezőnek elfogadni köteles. Haszonbérbevevő a területet évenként rendesen s jól megmunkálni, rendszeresen, az okszerű gazdálkodásnak megfelelően, évente jól trágyázni s ennek biztosítására állandóan legalább 20 (húsz) darab számos marhát tartani és a területet a haszonbérlet végén a székesfővárosnak jó, termőképes, kellően megtrágyázott állapotban visszabocsátani köteles; minden cselekedetért vagy mulasztásért, amely a föld értékét, vagy gazdasági használhatóságát csökkenti, teljes kártérítéssel tartozik. Haszonbérbevevő tartozik a bérlemény tartozékát képező vagyis az 1924. évi november hó 2-án, a bérleti területen fennálló felépítményeken mindazokat a tatarozásokat, amelyek abból a célból szükségesek, hogy az építmények az időjárás káros behatásaival szemben megvédessenek és melyet különben a 105.750/1924—

III. tanácsi számú iratokhoz csatolt műszaki leírásban, illetve költségvetésben, — mely a kötendő szerződéshez záradékaként hozzá fog füzetni, — fel vannak sorolva, saját költségén minden megtérítésre való igény nélkül 1 éven belül, vagyis az 1925. évi október hó 31-éig elvégezni s a felépítményeket azon túl saját költségén minden megtérítési igény nélkül állandóan jókarban tartani, szükség esetén újítani s a bérlet megszűntével a székesfővárosnak jókarban visszabocsátani. A haszonbérbevett területen a haszonbérbevevő csak a székesfőváros tanácsának előzetes írásbeli engedelmével építkezhetik és ekkor is csakis az itt folytatott gazdálkodást szolgáló építményt létesíthet s annak felépítése az építésügyi szabályzat erre vonatkozó rendelkezései értelmében csak előzetesen jóváhagyott szabályszerű tervek és előzetesen nyert helyhatósági építési engedély alapján foganatosítható s az így létesített épületeket is a bérlő minden kártérítésre való igény nélkül a saját költségén állandóan jókarban tartani és a bérlet lejártakor, vagy megszűntekor a bérbeadó székesfővárosnak minden megtérítési igény nélkül jóállapotban átadni tartozik. Haszonbérlő köteles a székesfőváros tulajdonát képező felépítményeket a VI. kerületi elüljáróság részéről tüzetesen megállapítandó összeg erejéig a haszonbérbeadó nevére és javára minden megtérítésre való igény nélkül a haszonbérleti idő egész tartamára saját költségén tűzkár ellen biztosítani, a biztosítási díjakat pontosan fizetni és annak megtörténtét a VI. ker. elöljáróságnál igazolni. Tűzkár esetén a biztosító társasaságtól járó összeg a székesfőváros központi pénztárába fizetendő be s a tanács azt, az amúgy is haszonbérlő által teljesítendő helyreállítások, illetőleg új építkezések előrehaladásának megfelelő részletekben fogja haszonbérlőnek kiutalni. Ha a haszonbérbevevő a haszonbérfizetési kötelezettségének, avagy a haszonbérleti szerződés bármely feltételének s kikötésének pontosan eleget nem tenne, továbbá, ha a haszonbérlő ellen a bérlemény területén kielégítési végrehajtást foganatosítanak, vagy ha a haszonbérbevevő a felépítmények karbahelyezésére és