Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

10. 1924. október 22. tanácsülés jegyzőkönyve - 1216 - 1217 - 1218

1924. október 22-iki tanácsülés. 1218. szám. 321 járulva, haszonbérbe adja Kohuth Sándornak és Palágyi Lajosnak a Budapest 1527 1529., 1530.

, 1532., 1539 székesfőváros tulajdonát képező VI. ker., Angyalföldön fekvő a "**•' iu/26 l/a 1529., 1530., 1532., 1539., 1570

_

I577 ii5 ; hrszámú teleknek a szerződéshez fűzendő és annak l/a kiegészítő részét képező -^- -|^- tt. sz. térrajzon piros határvonalakkal jelölt, mintegy 260 magyar hold kiterjedésű részét a rajta levő felépítményekkel együtt mezőgazdasági célokra 1924. évi november hó 1-től számított egymásután következő 6 évre, vagyis az 1930. évi október hó végéig. A haszonbérlet tartama alatt haszonbérlő az általa bérelt ingatlanon levő lakóépületet lakáscélokra használhatja, azonban abból kifolyólag, hogy a lakás esetleg 1924. évi november hó 1-ével a haszonbérlő által el nem foglalható, ez utóbbi a székesfővárossal szemben semmiféle igényt nem támaszthat. A jelenlegi lakó kitelepítése iránt a székesfőváros tanácsa lépéseket tesz. Az évi haszonbérösszeget a szerződő felek magyar holdanként 178 kg. búza mindenkori értékében, vagyis összesen 46.280 kg., azaz Negyvenhatezerkettőszáznyolcvan kilogramm búza mindenkori értékében állapítják meg, jogában áll azonban a székesfővárosnak ezen haszonbérösszeg fizetését a megállapított búzamennyiség természetben való szolgáltatásában kívánni, mire nézve a bérbeadó székesfőváros legkésőbb az év július l-ig nyilatkozni köteles, ellenkező esetben a bérösszeg a búza értékének megfelelő készpénzben fizetendő. Köteles haszonbérbevevő a bérösszeget félévi egyenlő és előleges részletekben, vagyis mindenkor november és május hónap 1. és 15. között a székesfővárosnak megfizetni. Ezen határidőn kívül teljesített haszonbér befizetésekért az esetleges kár kizárólag a haszonbérlőt terheli és ily esetben a haszonbérfizetés módozataira nézve a 6140/1923. M. E. számú rendelet megfelelő rendelkezései irányadók. A megállapított búzamennyiség mindenkori értékét a székesfőváros saját szakértőivel a bérfizetést megelőző hét tőzsdei nap jegyzésének, vagy ilyenek hiányában a magánforgalmi áraknak átlagából egyoldalúlag állapítja meg. Az 1924. évi november hó első felében már esedékessé vált első félévi részletet haszonbérlő azonnal, a szerződésnek a székesfőváros tanácsa részéről történt jóváhagyása után köteles befizetni. A fentemlített haszonbérösszegen felül, mint további haszonbért tartozik a bérlő megfizetni a bérelt terület, valamint a rajta fennálló és netán emelendő felépítmények után kirovandó mindenkori és mindennemű állami és községi adót, illetékegyenértéket, a bérösszeg 3%-át kitevő kezelési költséget és mindennemű állami és községi közterhet, haszonrészesedést, díjat és azok járulékait stb. is, amit különben a bérbeadó lenne köteles fizetni, úgyhogy a haszonbérlet időtartama alatt a haszonbérbeadót semmiféle adó vagy egyéb bárminő közteher nem terhelheti. Ha a haszonbérlő ennek a fizetési kötelezettégének pontosan eleget nem tenne, vagy ha a fizetést helyette a székesfővárosnak, mint ingatlantulajdonosnak kellene teljesíteni, abban az esetben köteles a haszonbérbevevő a helyette kifizetett összeget azonnal megtéríteni és a bérbeadó székesfőváros föl van jogosítva, hogy ezeket az öszegeket haszonbérbevevő biztosítékából közigazgatási úton bírói beavatkozás nélkül levonhassa. A haszonbérbevevő tartozik a szerződés aláírásakor egy félévi bérnek aranykorona-értékben megfelelő összeget készpénzben, vagy a székesfőváros részéről választandó, óvadékképes értékpapírokban szerződési biztosítékul letenni. A biztosíték után a székesfőváros kamatot nem fizet. Ebből a biztosítékból a székesfőváros magát a jelen határozatban foglaltak alapján kötendő szerződésből eredő összes követeléseire nézve bírói közbenjárás nélkül önhatalmúan kielégítheti. A bármely okból leapadt, vagy lényegesen elértéktelenedett biztosítékot a haszonbérbevevő 8 nap alatt teljes összegére kiegészíteni tartozik. A székesfőváros követelései tekintetében azonban nincs kötve a bérbevevő biztosítékához, hanem azokat tetszése szerint a haszonbérbevevő egyéb vagyonára is szabadon érvényesítheti. A haszonbérlő kötelezettségei teljesítésének biztosításául a haszonbérbeadó javára zálogként szolgál a biztosítéki összegen kívül haszonbérlőnek a bérlemény területén mindenkor levő egész állatállmánya és egyéb ingóságai is és abban az esetben, ha a székesfőváros követeléseit a biztosítéki összeg meghaladná, az esetben a székesfőváros a zálogul lekötött és a bérlemény területén levő, bérlő tulajdonában, birtokában vagy őrizetében lévő összes állat- termény- vagy egyéb ingó vagyonából elégítheti ki magát, illetve fel van jogosítva, hogy ezen zálogul szolgáló ingóságok elvitelét mindaddig megtiltsa és megakadályozza, amíg haszonbérlő kötelezettségeinek eleget nem tesz, vagy a biztosítéki összeget a megállapított nagyságra ki nem egészíti. Pénzlebélyegzés, devalváció vagy a biztosíték letételekor forgalomban volt pénznemek új kibocsátású pénzre való becserélése esetén a letett biztosítékból netalán elveendő kényszerkölcsön, vagy a biztosítéknak összegben, vagy értékben való bárminemű csökkenése egyedül a haszonbérlőt, illetve letevőt terheli s a biz81